Adhatnám ezt a címet annak a kis történetnek, amit az egyik gyülekezet lelkipásztora mesélt el: „Van a gyülekezetünkben egy idős testvérnő, aki példásan tudna hívő életet élni, ha néhány hiányosságát elhagyná. Van egy szintén idős, beteg társa, aki miatt gyakran nem tud elmenni a gyülekezetbe, mert betegsége miatt nem tudja ott hagyni. Én felajánlottam, hogy érte megyek és elhozom autóval őt is a gyülekezetbe, de a testvérnőnk csak nemet intett a fejével. Azt mondta, hogy erről inkább nem kellene beszélni.
Aztán már régóta kértem, hogy házasodjanak össze, mert bemerítkezett hívőként élettársi kapcsolatban élnek, és ez nem kedves Úr előtt, de ő kezével arra is nemet intett.
Nos, ennyi a történet „- fejezte be a pásztor szomorúan a történetét.
Elgondolkodtam én is ezen a megoldatlan állapoton, hogy mi is lehetne a megoldás? Aztán eszembe jutott Jézus, aki mindig egyenesen tárta az emberek elé a valóságot, és annak elkerülésének következményét. pl. „Hallottátok megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre!” Máté 5:21,
„Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek, ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében” Máté 5: 27-28
Jézus mindig a törvény tiszteletére, a törvény betartására, és annak be nem tartására vonatkozó következményére figyelmeztet minket!
Nos én is úgy gondolom, hogy ha Jézus nem adott néhány lehetőséget arra, hogy valaki a nagy bűnéből kisebb bűnbe lépjen, hanem egyetlen lehetőséget, még pedig csak a bűn elhagyását jelölte meg, akkor ez az egyetlen út van, amin járnunk kell! És ezt higgyük el Neki!
A történetben szereplő testvérnő helyzete is elég egyszerűnek tűnik, a baj az, hogy ő nem úgy gondolja. Bemerítkezett hívőként, neki tudni kellene, hogy nem lehet élettársi közösségben élni, mert az bűn! A testvérnő bemerítkezetként felvállalta a bűnt, mert csupán összeköltöztek a társával.
Visszautasította a segítséget, hogy a társát is elviszik a gyülekezetbe, ahol még Isten Szelleme megérinthetné, és megtérne. A testvérnő bármit megtehet érte, de az mind kárba vész! Kárba vész, mert ha nem tér meg a férfi, hiába lesz gondozva, osztályrésze a pokol lesz.
Sajnálom azokat a hívő testvéreket, akik családtagjaiknak, vagy barátaiknak nem mernek Krisztusról beszélni, nehogy megsértsék őket, és elveszítsék jó kapcsolatukat ezáltal. Szomorú, hogy a hitetlen világgal nagyobb érték a kapcsolat, mint Jézussal, még annak is, aki vasárnaponként a templomba jár.
És most Testvéreim! Ha most megkérdezi Jézus Tőled és tőlem: „…..Jónának fia, jobban szeretsz -é engem ezeknél?”János 21:15 –Mit mondasz?
És ha Jézus megkérdezné még azt is: Értem, hajlandó vagy -e a bűneidről lemondani? Hajlandóak lennénk a szívünkből előhúzgálni a sok-sok szemetet, amivel csak a pokolra lehet jutni? Elgondolkoztál -e már azon, hogy mióta megtértél és elfogadtad Jézust személyes Megváltódnak, azóta mi változott meg az életedben? Vagy minden megy a régiek szerint, csupán eljársz a közösségbe? Észreveszel valami változást magadon?
Jézusért le tudnánk -e mondani a társunkról, aki el akar vinni a keskeny útról, le tudnánk -e mondani eddig számunkra fontos dolgokról? Tedd csak fel magadnak a kérdést bátran! Legyen ez egy mérleg, amikor ráteszel egy gyümölcsös kosarat, amibe vegyesen van jó és rossz gyümölcs. És miután kidobálod a rossz gyümölcsöket, mennyi jó marad a kosárba? Lehetséges, hogy felét ki kellett dobni, mert hasznavehetetlen, sőt az egészségeseket is elromlasztotta volna.
Mert mit kér Jézus? „ Kövess engem!” „Elmenvén e széles világra, hirdessétek az Evangéliumot minden teremtésnek” Márk:16:15
„Elmenvén azért, tegyetek tanítványokat minden népeket……” Máté 28:19

Testvéreim semmi, és senki nem lehet fontosabb Jézusnál, Akinél van az örökéletünk!!! Ugye már nem is nehéz kidobálni a (rossz gyümölcsöket) a bűnöket az életünkből? Tegyük hát, hisz Ő megérdemli, és az életünkről van szó!!!