És mondta néki: „Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád. Az pedig hallgatott.” Máté 22:12
 
A fenti Igeverset a Bibliában a Máté Evangéliumában a „Királyi menyegző” történetben olvashatjuk.
A megtérésem után olvastam a Bibliában ezt a történetet, de nekem sokáig nagy fejtörést okozott az, hogy honnan is tudta a király, hogy annak az egy embernek nincs menyegzői ruhája? Nem volt ünnepélyesen felöltözve, vagy miből következtetett rá? Sokat gondolkodtam rajta, de hosszú ideig nem tudtam megválaszolni.
      Az évek folyamán azonban egyre több Igehirdetést, tanítást, hallgattam ezzel kapcsolatban, így idővel megvilágosodott, hogy Jézus ezt a történetet is a tanításában példaként mondta el, hogy okuljanak belőle az emberek.    
De a legfontosabb, hogy a szellemi vonatkozásában kell megértenünk a példázat jelentését!
    A történet tehát azzal kezdődik, hogy a király fia a menyegzőjére készül, így apja, a király, szolgáival meghívatja a hivatalos vendégeket, de azok nem akarnak elmenni.
Ezért a király ismét küldött más szolgákat is, akikkel megüzente a hivatalosoknak, hogy minden készen áll az ünneplésre, már csak ők hiányoznak. De azok semmit nem törődtek ezzel, hanem csak végezték a napi dolgaikat. Némelyek még a szolgákat is bántalmazták, sőt volt, akiket meg is öltek.
Mikor a király ezt meghallotta megharagudott, és bosszút állt a gyilkosokon.
Azután megint mondta a szolgáinak: „igaz, hogy a menyegző kész, de a hivatalosok nem méltók, hogy vendégek legyenek, ezért menjetek ki a keresztútra, és akiket ott találtok, mindenkit hívjatok be!”
    A szolgák pedig elmentek, és begyűjtöttek mindenkit, akiket csak találtak, a jókat és a gonoszokat egyaránt.
Ezután bement a király, hogy megtekintse a vendégeket, és ott látott egy embert, akinek nem volt menyegzői ruhája.
Attól megkérdezte: ”BARÁTOM, MI MÓDON JÖTTÉL IDE, HOLOTT NINCSEN MENYEGZŐI RUHÁD? Az pedig hallgatott.
Ekkor a szolgákkal megkötöztette, és kidobatta a külső sötétségre, ahol nagy kínok vártak rá.
Nos, a történet ennyi, de nézzük meg, hogy szellemi vonatkozásban mit jelent ez a mai ember számára?  Ugyanis, Jézus csak az érthetőség kedvéért beszélt példabeszédekben.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tegyünk fel néhány kérdést, és keressünk rá választ:
-Mikor ünnepeli az Úr a menyegzőjét? Miután a menyasszony felvétetik a földről, (Azaz, a megváltottak mind az Úrnál lesznek a menyben,) és akkor Ő ott lesz, mint a vőlegény, mint a megdicsőűlt Emberfia.
-Kiket hívtak először a menyegzőre: A zsidókat, Isten választott népét.
-Kik által kapták a meghívást a hivatalosak? Az Úr, az Ő tanítványai által hívja a zsidóságot majd pedig a nemzeteket.
JÉZUS HALÁLÁVAL MINDEN ELVÉGEZTETETT, ÉS ISTEN ÚJABB MEGHÍVÓKAT KÜLDÖTT KI Jézus Halálával minden Elvégeztetett, és Isten újabb megnívókat küldött ki, most már mindenki számára.
-Hogyan válaszoltak a zsidók Istennek erre a jóságára? Közönnyel, megvetéssel, sőt a hűséges tanúkat is kivégezték.
-Mit tett erre Isten? Ezeket a gonoszokat megölette, leromboltatta a városokat, (Jeruzsálem pusztulása)
-Utána hová küldte Isten az Ő szolgáit? A pogányokhoz küldte, az utakra, és azok között voltak jók és rosszak egyaránt.
-De ki lehet jog szerint a menyegzőn? Az igaz hívők, akik újjászülettek!
-Miben különböznek a látszatkeresztyének az igaz hívőktől? Abban, hogy nekik nincs menyegzői ruhájuk.
-Mi az a menyegzői ruha? Teljes megigazulás Krisztusban.
 
Minden bűnbánó megkapja ezt a ruhát! Az Úr Jézus Krisztusban vetett Hit által mindazok megkapják kegyelemből, akik hisznek Isten Fiában, a Megfeszített és feltámadott Üdvözítőben!
Nem kell és nem is szabad magunkkal mást vinni, mint az igazi vágyat, az üdvösségre!
Az az ember, akit kivettetek a menyegzőről, bizonyára arra gondolt, hogy a saját ruhája elég az ünnepségre.  Az ilyen ember az, aki azt gondolja, hogy a kegyes élete és a jócselekedetei elegendők az üdvösségre.
Nem érezte át saját maga méltatlanságát, sem a király Fiának dicsősségét.
Mindez megfelel a névleges keresztyénekre, akik úgy gondolják, hogy megtérés és újjászületés nélkül is megállhatnak Isten színe előtt. Pedig az Ige egyértelműen ezt mondja:
 „Bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született test az, ami lélektől született lélek az. Ne csodáld, hogy azt mondom néked: Szükség néktek újonnan születnetek.” János 3:5-8
Mit tanultunk meg ebből a példázatból? Azt, hogy az Úr meghívja a népét egy terített asztalhoz, de azok nem fogadják el. Tehát hiábavaló volt a fáradozás?
Azután a pogány nemzetekhez szól a meghívás, ezek közül sokan elfogadják, de nem mindenki veszi méltóan komolyan, hogy bizony szükséges az újjászületés , vagyis a menyegzői ruha. Pedig aki nem vesz részt Isten megigazításában, nem veszi magára a menyegzői ruhát, az ítélet alá esik.
TESTVÉREK! Íme semmi sincs eltitkolva, hanem minden világosan tudtunkra van hozva az elhangzott történet alapján is! A kegyelem ma is kiárad, és csak be kell mennünk a nyitott ajtón, hogy részt vehessünk a menyegzőn, ami számunkra elkészíttetett!
Törekedjünk rá, hogy legyen menyegzői ruhánk!
Isten előtt csak újjászületve állhatunk meg. És ne utasítsuk el azt a kegyelmet, ami az Örök Életünket jelenti! Ámen
 

              Krisztus születése után 33-ban, három embert feszítettek keresztre, Jeruzsálem külső falainál.
Ez az esemény megváltoztatta a világtörténelem folyamatát. A római ítélet végrehajtók, az elítéltek kezét, lábát szöggel átlyukasztották, és hagyták őket meghalni.
A keresztre feszítés, gyötrelmes kivégzési mód volt. Az elítélteket bőrből készült, szöggel kivert szíjjal kötözték a fára. Az áldozat napokig élt gyötrő fájdalomban. Halálát általában fulladás okozta.
Egy öreg Bibliában érdekes szövegre bukkantam Jézus halálát leíró Bibliai szakasz mellett, (Lukács 23:32-43) „Az egyik ember bűnös volt, és a bűneiben halt meg. A másik ember bűnös volt, de bűn nélkül halt meg. A harmadik ember nem volt bűnös, de a bűn miatt halt meg.
Kik voltak ezek?
  • Aki bűnös volt, az a bűnben halt meg:
Az egyik gonosztevő az ország törvénye szerint méltó büntetést kapott. Valószínű dühös volt saját magára, mert hagyta magát tetten érni. Dühös volt a bíróra, aki elítélte, és mindazokra, akik cserbe hagyták. Sőt, különösen dühös volt erre a Jézus nevű emberre, aki mellette ártatlanul függött a kereszten.
Nem volt nehéz olyan valakire haragudni, aki kijelentette, hogy ő a világ világossága, és reménye, és most ugyan úgy függött a fán megfeszítve, mint egy közönséges bűnöző. Ez a lator káromolta Jézust, hogy képtelen önmagán vagy bárki máson segíteni. ( Lukács 23:39)
Ez a gonosztevő az önmagában hordott, és megtartott bűneivel halt meg.
  • Aki bűnös volt, de bűn nélkül halt meg:
A másik gonosztevő, aki szintén ezen a napon halt meg, először csatlakozott azokhoz, akik kigúnyolták az Úr Jézust. Egy ideig ő is kigúnyolta, hogy ha ő a Messiás mentse meg magát (Máté 27:37-44)
De ahogy ennek a gonosztevőnek a szívében változás történt, odaszólt a társához, és ezt mondta: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyan az az ítélet alatt vagy! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de Ő semmi rosszat sem követett el. Majd így szólt: Jézus emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a királyságodba. Erre Jézus így felelt neki: Bizony mondom néked, még ma velem leszel a paradicsomba. ( Lukács 23:40-43) Ez a néhány szó a Legfontosabb kijelentése az Újszövetségnek.
A Bűnbocsánat és az örök élet mindenki számára adott, aki hisz az Úr Jézusban. Sem több sem kevesebb nem szükséges az üdvösséghez. Egyedül a Krisztusba vetett hit jelenti az Örök életet.
Ennek a gonosztevőnek nem volt ideje elrendezni a múltban elkövetett dolgait, de hitt az Úr Jézusban. Ez az út jelentette a számára az örök életet.
A hit legegyszerűbb kijelentésére, válaszként az Úr Jézus a bűne bocsánatáról biztosította a gonosztevőt. Bár ez az elítélt a bűne miatt halt meg, de bűn már nélkül.
A Mennyek bírája levette válláról a vétkeit, és helyette az Úr Jézusra, bűneink hordozójára helyezte.
  • Aki nem volt bűnös, de bűn miatt halt meg.
Az Úr Jézus volt, Aki azon a napon magára vállalta a világ bűneit. Meghalt a világbűneinek terhével, de nem volt benne semmi bűn. Három nappal később feltámadt a halálból, és megmutatta, hogy halála nem volt tévedés. Sebhelyekkel a testén Jézus bebizonyította a tanítványainak, és azóta millióknak, hogy vállalta Isten ítéletét, és legyőzte a halált.
Ami csodálatos, ez a mi történetünk is, mert ő ott volt helyettünk és miattunk, a bűneinket hordozva. Ott voltunk mindannyian, és vagy az első, vagy a második gonosztevőhöz hasonlóan felelni foguk a tetteinkért.
Nem a szavak tesznek különbséget, hanem a hit. Ha nincs hited, de akarod, hogy legyen, kérd Istent és Ő adni fog. Kiálts így: Hiszek, Istenem, segíts a hitetlenségemen! Ámen!
 
 
 
 

        „Ment pedig ő vele nagy sokaság, és megfordulva mondta azoknak: Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét, és gyermekeit, fitestvéreit, és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
És, ha valaki nem hordozza az ő keresztjét, nem lehet az én tanítványom.”  Lukács 14: 26-27
        A fenti Igeversek, talán sokak számára meghökkentőek, vagy legalábbis túl szigorúnak tűnhetnek, azonban, ha a Szent Szellem segítségével megvizsgáljuk a szövegkörnyezetet és a szavak valódi jelentését, akkor világosabbá válik és jobban megértjük, hogy miért is mondta ezt Jézus. Az Úr Jézus szavai mindenkor Isten bölcsességét és igazságát hordozzák magukon.  
Jézus sok esetben hasonlatokat, metaforákat használt, legtöbbször pedig példabeszédekben szólt az emberekhez így az őt követő tömeg nem mindig értette meg az Isten országának titkait.
Ezt ki jelentette a Máté Evangéliumában: Máté 13: 11 -15
Ő pedig felelvén, mondta nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.
Mert akinek van, annak adatik, és bővölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, amije van.
Azért szólok velük példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek. És beteljesedik rajtuk Ésaiás jövendölése, amely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek: Mert megkövéredett e népnek a szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.
        Egyedül csak a tanítványoknak magyarázta el, tette érthetővé a példázatok valódi jelentését.
A nagy tömegeknek, amelyek Őt követték, egy része azért ment hozzá, mert szerette hallgatni az Úr beszédét, még ha nem is értették minden szavát, a másik része pedig azért, mert kíváncsi volt, és látni akarta a csodákat, amelyeket Jézus tett.  
Az utóbbiak az ilyen beszédeket követően, mivelhogy nem értették az Úr szavainak mélyebb jelentését, egyszerűen elpártoltak mellőle és megbotránkozva mondogatták:
- …kemény beszéd ez, ki hallgathatja…
Jézus éppen ezekhez szólva fejtette ki, hogy kik is lehetnek az Ő valódi követői. Nem arról van tehát szó, hogy aki megtér, annak gyűlölnie kell a családtagjait, hanem arról, hogy a családtag nem lehet fontosabb az Úr Jézus követésénél.  Ha valaki megtér és Jézust akarja követni, a családja pedig kineveti, megveti ezért, akkor sok esetben döntésre kényszerül, és éppen ebben a döntésben kívánnak segíteni Jézus szavai. Csak kevés ember vállalja a összeütközést a családtagjaival a hite miatt, a legtöbben inkább a hitüket adják fel a családtagjaik kívánságára, így nem válnak Jézus követőjévé.
Vagyis mondhatni Jézus egyfajta feltételekhez kötötte az Ő követését, mivel azt akarta, hogy valódi odaszánt emberek járjanak vele, akik megtérve, idővel az Ő igazi tanítványaivá válhatnak. Jézusnak nem bámészkodó, kíváncsiskodó emberekre van szüksége, hanem olyan tanítványokra, akik mások tanítására is alkalmasakká lesznek.
        De lássuk be őszintén, ma is milyen sokan vannak olyan emberek, akik a tömeghez hasonlóan kíváncsiskodnak, és még a gyülekezetbe is eljönnek, és talán még el is járnak egy ideig, mindaddig, amíg nem kérnek tőlük semmi olyat, amit Jézus kér tőlük.
Talán meg is térnek az Úrhoz, de egy idő után megunják a kötöttséget, vagy előjönnek a  szokásos nehézségek az életükben, és lassan elmaradnak a gyülekezettől. Ők már nem válnak tanítványokká, mert nem voltak kitartóak.
Ezért mondta azt egy másik helyen Jézus, hogy „aki én utánam akar jönni, tagadja meg magát…”- mondhatta volna röviden azt is, hogy csak engem kövessen és senki más ne legyen az életében!
Hiszen mi magunkról is tudjuk, hogy ha az Isten országának dolgai kerülnek a főhelyre az életünkben és a keresztyén dolgokkal foglalkozunk, hanyagoljuk a televíziózást, nem politizálunk, és nem dorbézolunk a nem megtért rokonokkal, vagyis az Úr dolgairól nem tereljük el a figyelmünket, akkor bő áldás kísér bennünket. Akkor már nem kell aggodalmaskodnunk sem.  Hiszen úgy olvassuk: Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Máté 6: 32 - 34
Amikor semmi nem vonja el a figyelmünket, hogy az Úr legyen az első helyen az életünkben, az Ő útján járjunk, az ő nyomdokait kövessük.
Ezért, elképzelhető, hogy riasztó lehet Jézustól ez a kérés, hogy aki követni akarja Őt, az adott esetben még arra is rákényszerülhet, hogy meggyűlölje az Ő rokonait az Úrért.  Ha azonban eltöprengünk egy kicsit rajta, belátjuk, hogy igaza van Jézusnak, mert igazi tanítványává csak úgy válhat valaki, ha a döntéseiben akár még erre is hajlandó az Úrért! 
A teljes elkötelezettség az sok esetben igazi áldozatokkal is jár.
Ha tovább olvassuk ezt az Igeszakaszt, még azt is mondja az Úr: Ha valaki nem hordozza az ő keresztjét, nem lehet az én tanítványom.
Olyan könnyű feladni a nehézségeket, felbontani egy házasságot, nem járni, dolgozni mert fárasztó, nem bocsátani meg, mert az megalázkodással jár stb. tehát hordoznia kell mindenkinek azt a keresztet, amit az Úr helyezett rá.
            Aztán vannak még további példázatok is, amelyek az elköteleződés döntésére adnak megerősítést vagy elrettentést:  - Ha valaki tornyot akar építeni, előbb leül és számot vet magával, hogy lesz e hozzá fedezete? Nehogy , amikor a fundamentum elkészül, akkor jön rá, hogy nincs fedezete további építkezéshez. Akkor szégyenbe marad mások előtt.
   - Vagy ha egy király háborúba megy egy másik király ellen, nemde előbb tanácskozik, hogy megütközhet e fele annyi sereggel, mint ami a másik oldalon van? Mert, ha mégsem tudna győztesen kijönni a harcból, akkor inkább békét kötne a másik féllel.
     - És, ha valaki búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom…- mondja Jézus.
Mindezek után itt a nagy kérdés: vállalod van sem? Akarsz az Ő igazi tanítványa lenni? –kérdezi ma Jézus mindnyájunktól. A bölcs ember ilyenkor önmagába néz, számot vet és csak azután dönt. Sajnos sokan meggondolatlanul ugranak bele a dolgokba és olyanná lesznek mint az útfélre, a köves földbe, és kövek közé esett mag.
Ha döntünk, és Őt válasszuk akkor az Ő segítségével képesek leszünk elhagyni mindent ahogy azt az Ő tanítványai is tették hajdanán.
Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Máté 16: 25 - 26
Végül burkoltan ugyan de összegezi az Úr, hogy miért köti ilyen szigorú feltételekhez a tanítványságot.
Így olvassuk: „Jó a só, de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?” Másik helyen, azt mondja: Ti vagytok a föld sói”
Tehát az igazi tanítvány, só tud lenni ebben a világban mások számára, aki megízesíti sokaknak az életét. Szebbé, tudja tenni, mások kilátástalan, szomorú helyzetét azzal, hogy viszi az örömhírt, viszi a Krisztus váltságáldozatának hírét, a feltámadásának örömét, és a Megváltás igazi kincsét minden ember számára!
De ha nem vagyunk igazi sók, hanem ízetlenek vagyunk, akkor hogyan tudnánk másoknak elvinni az örömhírt? Hogyan tudnánk másokba hitet önteni, ha mi magunk tele vagyunk kételyekkel, vagy megfáradtak, gyengék vagyunk, mert a körülményeink megszomorítottak bennünket. Akkor semmire sem vagyunk jók – „ Se a földre, sem a trágyára nem jó, kivetik azt” –mondja Jézus. 
„ Akinek van füle a hallásra, az hallja” És jó, ha van fülünk a hallásra, mert akkor megértjük, hogy végülis megalapozott annak a nagy szigornak az oka, ami a tanítványságot illeti.
Ha igazi tanítványok vagyunk, tudunk igazi sók lenni a mások számára, aki megízesíti a mások életét. Az, aki tudja vinni az örömhírt, a Megváltás örömét!
Ezért fontos a tanítvánnyá válás szigora!
 
 

„Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak Istennek szent emberei.” II.Péter 1:21
        Nemrégiben egy számomra furcsa hírre figyeltem fel, ugyanis valamelyik gyülekezetben Prófétai tanfolyamot szerveztek. Nagyon elcsodálkoztam rajta, hogy kinek a részére szervezik, aki már rendelkezik a prófétálás ajándékával, vagy aki próféta szeretne lenni? Tudjuk, hogy aki megkapja a prófétálás ajándékát, azt a Szent Szellem fel is készíti annak befogadására, és az ajándék használatára is. Az ember ahhoz már nem igazán tud többet hozzátenni. Lehet tanulmányozni a Bibliát ezen a területen, lehet bátorítani az ajándék birtokosait az ajándék használatára, de hogy valaki tanfolyamon tanulja meg a prófétálást…?  
     Ez az ajándék kizárólag a Szent Szellem által működik. Maga az Isten Szelleme üzen a gyülekezetnek, vagy egy adott személynek, így végzi a munkáját, a prófétálás ajándékával rendelkező személyen keresztül. Ha pedig valaki nem rendelkezik a prófétálás ajándékával, - lehetséges ő más ajándékot kapott – annak az ilyen jellegű szolgálata nem lesz hiteles az emberek előtt, akkor sem, ha erre egy tanfolyamon kiképezték. Némelyek emberi módon gyakorolják a prófétálást a gyülekezetekben, mint egy szellemi tevékenységet, de ezek az elhangzott „próféciák” olyan Bibliai és keresztyén általánosságokat tartalmaznak, amelyeket nem lehet valódi prófétai kijelentésnek nevezni. A prófétai szó nem azért különleges, mert olyan módon hangzik el, hanem azért mert olyan információkat fed fel a jelenben,  amelyek a jövőre mutatnak. A prófécia hitelességét a jövőbeli beteljesedése igazolja.  
 Az ajándékokat kizárólag Isten adja: Az 1Korinthus 12:8-10-ben ezt olvashatjuk: „Némelyiknek ugyanis a bölcsességnek beszéde adatik a Lélek által, másiknak pedig a tudomány beszéde ugyanazon Lélek szerint.
Egynek Hit ugyanazon Lélek által, másnak pedig a gyógyítás ajándékai azon egy Lélek által.
Némelyeknek csodatévő erőknek munkái, némelyeknek pedig prófétálás, némelyeknek pedig a Lelkeknek megítélése, másiknak nyelvek nemei, másnak pedig a nyelvek magyarázása.”
        Mint látjuk tehát, Isten Szent Lelke osztogatja az ajándékait, mindenkinek külön, amint Ő akarja! Ezek az ajándékok nem a miénk, hanem azért kapjuk őket, hogy ezzel, ezekkel szolgáljunk mások felé.
Az Ótestamentumban találkozunk igazi, hivatásuk szerinti nagy prófétákkal, mint. Jeremiás, Ézsaiás, Ezékiel, Dániel és úgynevezett kisprófétákkal mint, Hóseás, Jóel, Ámos, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Zofoniás, Haggeus, Zakariás, Malakiás. Elnevezésüket, hogy kis vagy nagy próféták voltak, csupán a Bibliában található könyvük mérete alapján kapták. De olvasunk más prófétákról is, mint pld. Illés, Elizeus, vagy Sámuel. Ők egész életüket e hivatásnak szentelték, a nép is így ismerte őket, hogy Istennek prófétái.
Egy példát említenék meg az egyik kedvenc történetemből: Jónás prófétát Isten Ninivébe küldte, hogy szóljon a népnek, mert az ő gonoszságuk felhangzott Őhozzá. Jónás azonban engedetlen volt Istennek, és igyekezett elhajózni Tarzisba. Az engedetlenség bűne miatt viszont bajba keveredett és egy cethal gyomrában találta magát. Három nappal később, amikor a cethal a partra vetette újra szólt hozzá Isten másodszorra, hogy menjen Ninivébe figyelmeztetni az embereket. Jónás elment és megtette ezt. Isten ezt üzente a népnek: „Még negyven nap és elpusztul Ninive!” Ez volt a prófécia! Mivel azonban a nép komolyan vette a figyelmeztetést, megtért a bűneiből, ezért Isten nem büntette meg őket.
            A prófétálás tehát mindig céllal és az Isten Szent Szelleme által történik. Erre nem igazán lehet sem meghirdetett tanfolyamon keresztül sem pedig más emberi módokon felkészíteni valakit. Többen hivatkoznak a Jóel próféciájára, miszerint Jóel 2:28
És meglesz azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak.
De itt is szeretném kiemelni, hogy mindez a Szentlélek által fog végbe menni, nem kurzusok tanfolyamok segítségével.  
        Próbáljunk Istenre hagyatkozva élni az életünket, mert Istennek nincs szüksége a mi tanácsainkra, segítségünkre! Isten azt mondja:” Mert nem az én gondolataim a ti gondolatotok, és nem a ti utatok, az én útjaim.” Ézsaiás 55:8
Bármelyik ajándékot kapunk is meg a Szent Szellemtől, Ő maga fog felkészíteni bennünket az Ő szava segítségével. Ahogyan az Újszövetségben is olvassuk, mikor Jézus kiküldte a 12 tanítványát, apró részletekben felkészítette őket, hogy milyen helyzetben mit kell majd tenniük.  (Márk 6:7-13)
        Ne felejtsük tehát el, hogy Istennek minden gyermekére gondja van, és akit megajándékoz, egy különleges lelki ajándékkal azt bátorítja, és fel is készíti arra a szolgálatra.
Hagyatkozzunk csak mindenkor Őreá!  Engedjük a Szent Szellemnek, hogy életüket vezesse, és ne próbáljunk Jónáshoz hasonlóan mi is más irányt felvenni!
 

 

 

        Az Újév első napjaiban, a fogadalmak és ígéretek közepette, fogalmazódott meg bennem egy a kérdés. Így megpróbáltam a szakirodalomban is kutakodni és néhány forrás segítségével körül írni, meghatározni, hogy tulajdonképpen mit is jelent az EMPÁTIA fogalma?
      „Az empátia avagy beleérző képesség, amivel egy másik ember vagy élőlény lelkiállapotába tudjuk helyezni magunkat. Az empátia megnyilvánulása például, ha valaki egy másik ember bánatát hallgatva, egy másik élőlény szenvedését látva, önmagát az adott helyzetbe beleképzelve saját élményként éli meg.”
        „Az empátia kulcsfontosságú a konfliktusok megoldásában, mivel lehetővé teszi az emberek számára, hogy megértsék a másik fél nézőpontját.”
        „Az empátia jelentése, magyarázata: Az empatia egy olyan képesség, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy megértse és átérezze mások érzelmeit és ...”
        „Az empátia jelentése. A beleélés képessége; a másik személlyel való együttérzés.”
        „Mikor alakul ki az empátia?
        – Az emberi csecsemők születéstől fogva igen szociálisak, érzékenyek a társas környezet jelzéseire, légkörére. Az empátia nyilvánvaló jelei – például hogy síró társát, testvérét próbálja vigasztalni a gyermek – körülbelül két éves kortól figyelhetők meg – fogalmazott a szakember.”
       „Az empátia -  hiányos emberek azonban nem érzékelik mások problémáit
A legtöbben észreveszik, ha egy hozzájuk kicsit közelebb álló személynek problémája akadt, valami bántja, vagy egyszerűen csak nincs jó kedve. Az empátiahiányos emberek viszont ezt egyáltalán nem érzékelik. Vagy, ha valamennyire mégis feltűnik nekik a helyzet, biztosan nem kérdeznek rá. Általában képtelenek együtt érezni másokkal, nem foglalkoznak azzal, ha valakinek gondja támadt, mert nem tudják a helyébe képzelni magukat. Ezáltal sem szomorúságban, sem örömben nem képesek osztozni mással.”
        Most engedjétek meg, hogy saját gondolataimat is kifejtsem e témával kapcsolatban.
Mint láthattuk a fenti összegzőkben, ennek a rövidke kis szónak milyen meghatározó, és sokszor életbevágóan fontos szerepe van egy ember életében! Legtöbbször nem az tűnik fel, ha valaki empatikus személy, hanem az, ha valaki nem az!
        Ahogy olvashatjuk az egyik meghatározásban, már 2 éves kortól kialakul a gyermekben, vagyis ki kellene, hogy alakuljon a gyermekekben ez a tulajdonság, függetlenül attól, hogy fiúról vagy lányról van szó!
        Emlékszem, amikor az én gyermekeim kicsik voltak, és vettem nekik egy zacskó cukrot, vagy egy tábla csokoládét, nem maguk ették meg, önző módon, hanem szétosztották egymás között. Ez volt a természetes nálunk, mivel tőlem is ezt látták. Az önzetlenség valahol hozzá tartozik az empátiához.
        Persze ennek kialakulását sokkal nehezebb egy olyan családban megfigyelni, ahol a gyermeknek nincs testvére, vagy testvérei. Az „egyke” gyermek – akit szokás igy nevezi, - nehezebben tanulhatja meg ugyanezt, mivel neki nem szükséges osztoznia senkivel. Ez önmagától nem fog tudni kialakulni, hacsak a szülők erre hangsúlyt nem tesznek. Az ilyen gyermek kiskorától kezdve önzővé válik, és bár ott vannak a szülők és más kisgyermekek a bölcsődében, óvodában, vagy az utcán, illetve bárhol, ezt csak megtanítani lehet neki, ez nem lesz számára természetes. Így sok időt igényel, az „enyém” és a „miénk” fogalmának a tisztázása, mivel ő csak az „enyém”- kifejezést ismeri kezdettől.
Az együttérzés viszont velünk születik és annak függvényében alakul, ahogyan a kisgyermek ezt a szülőtől megfigyelheti. 
Láttam egyszer egy kislányt, akit az édesanyja vezetett az utcán. A velük szembejövő kisgyermek elesett a járdán, és rögtön sírni kezdett. Ez a kislány pedig odafutott a másikhoz, és az arcán látszott, hogy sajnálta a kis társát.
       Mint látjuk, már kicsike korban képesek átérezni a mások fájdalmát, helyzetét. De mi történik azzal, aki felnőttként nem képes észrevenni vagy együtt érezni mások állapotával, körülményeivel?
Ha jól belegondolunk, vannak olyan hivatások, állások, ahol szigorú feltételként kellene figyelembe venni, hogy van e -  ilyen képessége annak a személynek, akit abba a pozícióba kívánnak helyezni,  mert akkor talán több lelkiismeretes orvossal, ápolónővel, tanárral, ügyintézővel stb. találkozhatnánk a hétköznapokban is. 
      A keresztyén életben azonban szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy olyan ember, aki nem rendelkezik egy csöppnyi empátiával sem, a megtérése után ne alakuljon ki benne egyfajta együttérzés. Ha ez nem történne meg, akkor az az ember legfeljebb valamelyest vallásossá válik, de újjászületett kereszténynek semmiképpen nem nevezhető.
      Azt gondolom, hogy a megtérés és az újjászületés, nem egyenlő azzal, ha valaki csak eljár egy közösségbe, gyülekezetbe és az évek, évtizedek múltán is csak azon a hit fokozaton marad, mint amikor elkezdte. Ha nem képes a lelki emberének növekedésére, akkor egyfajta vallásos korccsá alakul át, amelynek őszinte megtérésre van szüksége.
Talán mindnyájan egyetértetek velem abban, hogy a megtért keresztény emberben az empátiának mindenképpen működnie kell, hiszen csak így képes közösségben lenni a testvéreivel, együtt sírni és együtt örülni velük.
        A legtermészetesebb dolog, hogy a gyülekezet vezetői és a lelkipásztor empátia nélkül nem képes a feladatát elvégezni, és a hivatását betölteni, amit Isten elvár tőle.
Ha egy vezető nem érti meg a testvérek gondjait, képtelen együtt érezni velük és nem kész éjjel - nappal segíteni, teljes szívből imádkozni értük, bizony nem alkalmas a hivatására.
Tehát mint látjuk, az együttérzés épp úgy akár kint a világban, mint az egyházakban végzet szolgálathoz, a családokban, elengedhetetlenül fontos és elvárt tulajdonság!
Ez egy Istentől eredő képesség, és bizony, akiben nincs, az nagyon hiányával van a szeretetnek is. Istenben akkora együttérzés volt az elveszett ember iránt, hogy szeretett Fiát küldte el, hogy élete árán megváltsa.
Az együttérzéssel nem rendelkező ember szeretete csupán felszínes, látszólagos, és a tettei sem szívből jönnek, hanem érdekből.
Akit tényleg szeretünk, azt féltjük, vigyázunk rá. Viszont,  aki nem képes megérteni és átérezni a másik problémáit, az hogyan tudna félteni!
Isten Igéje pedig azt mondja nekünk , hogy az Isten : „Féltőn szerető Isten”
        Vizsgáljuk hát meg magunkat az Újév elején, és próbáljuk tovább fejleszteni magunkban ezt a létfontosságú tulajdonságunkat! Imádkozzunk érte, hogy Isten adjon benne növekedést! Ha pedig valaki úgy érezné, hogy benne ne lenne egy csöppnyi empátia sem, az azért könyörögjön, hogy az Úr formálja a szívét és érezze azt, amit az Úr érez iránta. Mert Jézus együtt érzően könyörög érettünk az Atyánál.
Ámen!

 

 

 

Ézsaiás 9: 2; 6 – 7
A nép, amely sötétségben jár, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lesz, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság Atyjának, békesség fejedelmének!
Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme műveli ezt!
            Mindenki szereti a világosságot talán jobban, mint az éjszakát. Képzeld el, milyen lenne örökké sötétségben élni, vagy milyen is lenne világtalannak lenni és örökké csak a sötétséget érzékelni. Ha a sarkvidéki körülményekre gondolunk, ott is van egy időszak, amikor folyamatos éjszaka, félhomály uralkodik. De ez csak egy időszak. Ezt mindenképpen felváltja a világosság, és a nappal időszaka. Itt most valódi, fizikai sötétségről és világosságról van szó. De van ennek egy szellemi vonulata is, amelyről az Ige beszél.
            Jézus szavai alapján, nagyon jól tudjuk, hogy ez a világ a bűn és a gonoszág sötétségében sínylődik. A bűn és a gonoszság sötét felhője van ezen a világon és ebben él a nép.  De csak egyféle fénysugár képes áttörni ezen a sötétségen.
A János Evangéliuma 8: 12 – ben ezt olvassuk:
Ismét szólt azért hozzájuk Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.
Vagyis maga Jézus ez a világosság, hiszen a szeretet és az igazság öltött testet Őbenne.
Így olvastuk:
A nép, amely sötétségben jár, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttük!
Ez egy csodálatos ígéret, melyet maga az Úr ígért meg a prófétán keresztül. A nép, ez a világ, a tudatlanság, a hitetlenség, a  tájékozatlanság homályában ül, vagyis a sötétségben jár, amelyből az emberek különböző utakat keresve a fény felé szeretnének menni.
De az az ember, aki a rossz utat választja, a sötétségből a még sötétebb hazugság világába jut.
Néha sokszor még a hívő emberek is elvétik ezt az utat. Eltévednek, és az általuk elképzelt világosságra, igyekeznek, miközben becsapják önmagukat is.
            Advent Ezüstvasárnapján, Ézsaiás próféta hangja kell, hogy reménységet adjon nekünk és örömmel töltse el a szívünket.
A körülmények talán sötétebbek mint vártuk,  hiszen a szomszédságunkban éppen háború dúl Oroszország és Ukrajna között, a választott nép is épp a Gázai övezetben hadakozik az, iszlám, arab, terrorista szervezettel és talán nem látjuk az ösvény végén a fényt sem, de a szívünkben akkor is éljen a remény: fény fog felragyogni felettünk.
Engedjük, hogy a közelgő ünnep új fényt gyújthasson a szívünkbe.
            Az ígéret tetőpontja a Megváltó ígérete: Ézsiás 9: 6 – 7
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lesz, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!
Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme műveli ezt!
Dicsőség Istennek ezért a csodálatos ígéretért. Alig egy jó hét múlva a Karácsony szent ünnepén leszünk.
          Sajnálatos, hogy az emberek jó része, a mai napig nem tudja, hogy valójában mit is ünneplünk Karácsonykor. Vagy, ha hallott is már róla, hiszen a Médiában mindenütt szót kap az ünnep eredete, de valahogyan szándékosan nem akarnak tudomást venni róla az emberek. Az ünnepi reklámok inkább a szeretteink megajándékozásáról, a karácsonyi akciókról a karácsonyfáról szólnak.
Sokakban a Szeretet ünnepe cím alatt teljesen más jelentés szerepel.
A mi feladatunk, hogy környezetünkben felhívjuk az emberek figyelmét a legfontosabbra, hogy ez az ünnep nem más, mint Isten szeretetének kifejeződése az emberiség iránt. Hogy Jézus Krisztus emberi testet öltött a földön. Isten megajándékozta a világot az Ő Fiával, Jézus Krisztussal, hogy Ő a szereteten keresztül bemutassa az emberiségnek Isten országát.
Ezt jelenti ma a Karácsony: A világosság eljött a világra, amelyet az emberek megláthatnak.  Azonban a János Evangéliumának elején így olvassuk
János 1: 9 - 12
Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert.
A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
Az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be őt.
Valakik, pedig befogadták őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek;
 Tegyünk tehát róla, hogy a világ ismerje meg Őt.
Kérlek benneteket, hogy az Adventi csendben, amikor alkalmunk nyílik rá, mi magunk ne hallgassuk el a Karácsony igazi üzenetét.
Kívánom a hogy az ünnepi készülődés számunkra, ne az ajándékok vásárlását a Karácsonyi készülődést, sütést, főzést, látogatások tervezését jelentse, hanem a legfontosabbat, a lelkünk felkészítését. Hogy ez a világosság a mi szívünkben is újra fel tudjon gyúlni. 
Végezetül ezt az Éneket küldöm minden kedves olvasónknak: 
 
Fény gyúlt a sötét éjszakában
 
 
 

           Az ember a kíváncsi természetéből eredően, a régmúlttól kezdve mindig is nyitott volt, érdeklődött a szellemvilág iránt. Azonban a tudatlansága és kíváncsisága nem határozta meg, hogy a szellemvilág melyik pólusa felé vonzódjon.
Önmaga nyitja ki előtte az ajtót, csak az nem mindegy, hogy kit enged be, Istent, vagy a sátánt és a gonosz erőket?
          Mert mind a kettőhöz nem lehet egyszerre tartozni! Jézus maga jelenti ki: „Senki nem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a Mammonnak! Máté 6:24
 Azt hiszem ez tökéletesen érthető, hiszen maga az Ige is alátámasztja. A nagyobb baj azonban az, hogy a tudatlanság miatt sokan mégis megpróbálnak mindkét irányba lépkedni, és így természetesen elbuknak. 
Amikor Istennek hűséget ígérnek, kétségtelen, hogy a gonosz részéről még jönni fog, kísértés, csábítás, - mivel a sátán nem mond le egykönnyen az ember lelkéről.
Így a nem meggyőződött hittel rendelkezők egyszerűen nem képesek elég erősnek lenni ahhoz, hogy nem-et mondjanak a kísértőnek a Jézus nevében. Tehát egy fontos dolgot jegyezzünk meg, ha Isten gyermekeként akarsz élni, a sátán akkor is fog kísérteni, és ha nem vagy elég erős, akkor elbuksz.
Amikor a hívő ember úgy érzi, hogy most minden rendben van körülötte, a sátán akkor sem fog pihenni, hanem éppen ekkor támad, és legtöbbször győzedelmeskedik is. Van egy idézet is erre vonatkozólag:  „  „A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.” Edmund Burke (1729 -1797)
Tehát a kísértő nem vesz ki szabadságot, ő mindig kész megtámadni a hívőket. Ezért fontos mindig rendben tartani az életünket, és felkészültnek lennünk, ami nem jelent mást, minthogy naponta imádkozzunk, Bibliát olvassunk, és vegyük fel magunkra a lelki fegyverzetet. Így valamivel nagyobb esélyünk van arra, hogy a sátán támadásait sikeresen visszaverjük.
Tudjátok, hogy azok a bűnök, amelyek bejönnek az életünkbe, azoknak legtöbbször mi magunk nyitjuk ki az ajtót! Emlékeztek, mit mondott Isten Káinnak? „ A bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása, de te uralkodjál rajta!” I Mózes 4:7  Isten ilyen módon figyelmeztette Káint a bűnre, de az mégis irigységből megölte Ábelt a testvérét, így megtörtént az első gyilkosság.
Tehát, ha Isten gyermekeként akarunk élni, meg kell kapaszkodnunk az Úrban, és nem engedni a kísértőnek semmiben!  A gonosz kísértése jön, de ha ellenállunk, győztesen tudunk tovább menni. Luther Márton mondta azt a bűnre, hogy:  nem az a baj ha egy madár elrepül a fejünk felett ( ez a kísértés) hanem az amikor az fészket rak a fejünkre.
Jakab levelében pedig ezt olvassuk: Jakab 1: 14- 15 „Hanem mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván bűnt szül; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz.
Most nézzük meg röviden, hogy mik is lehetnek azok a bűnök, amikkel a sátán megkísért bennünket. Egyáltalán mit tartunk bűnnek a Biblia szemszögéből? A bűnök azok a cselekedetek, kimondott szavak, gonosz gondolatok, amik Isten törvényével szemben mennek.
Természetesen vannak kisebb, illetve nagyobb bűnök, amelyek mind megbocsátást nyerhetnek a bűnbánat által. Azonban van egy megbocsáthatatlan bűn is, amelyre nincs mentsége senkinek, ez pedig a Szentlélek káromlása.
Hadd soroljak fel néhány gyakorta előforduló bűnt, de természetesen ettől sokkal több létezik: ilyenek a hazugság, lopás, paráznaság, irigység, harag, rosszindulat, veszekedés, káromlás, irgalmatlanság stb. ezekbe naponta is bele eshetünk, de bűnbánatra jutva, bocsánatot kérve az Istentől, megbocsátást nyerünk, és megyünk tovább. A jövőben pedig vigyázunk rá, hogy elkerüljük a bűnt!
 
A bűnnek azonban vannak olyan formái is, amik a fent felsoroltaknál sokkal veszélyesebbek. Ezeket úgy is hívjuk, hogy a sátán praktikái, hiszen kívülről ártatlannak tűnnek, de a gonosz angyalai azaz a démonok általuk képesek nagy pusztítást végezni az ember lelkében és még a környezetében is.   Ezek úgynevezett Okkult tevékenységek, amelyek közelebb visznek a gonosz kezeihez. Sajnos, aki ezekbe bele sodródik rettentően nehezen szabadul meg.
Ilyenek pl. a Pozitív energia átadása a nevezett csontkovácsok, médiumok által, a jóga és a küzdő sportok szellemi oldalai, a transzcendentális meditáció, jóslás, tarokk kártya-vetés, halottidézés, babonákban való hit:  kéményseprő, fekete macska, négylevelű lóhere, szerencse patkó, stb.  Sokaknak a szava járása is a „lekopogom” – nehogy ne teljesüljön stb.
Egy szolgálótól hallottam egyszer, hogy:  amikor valaki a „lekopogom” -formulát használja, mondhatni kopogtat a sátánnak a pokol kapuján.
Ezek azért sokkal veszélyesebbek, mint azt gondolnánk, mert nagyon nehéz belőlük megszabadulni. A legrosszabb az, amikor valaki elfogadja az Urat, ám mivel meg van kötözve ezekkel, úgy próbál Isten és a sátán között lépkedni. Sok esetben nincs is tudatában a kötelékének, csak ártatlan megszokásként tekint rájuk, pedig ezek kötelékek amelyek nem engedik a teljes szabadságot és örömöt az életébe.
De ez nem működik, hiszen az Ige is utal rá. Ugyanis az ilyen hívő ember nem tud tovább lépni, megragad azon a tudás szinten, mint amikor elindult. Bár a szívében Jézus helyet kapott, mégsem tud betöltekezni a Szent Szellemmel. Nem tud lelki gyümölcsöket teremni, nem képes még felismerni sem a Lélek ajándékait, nemhogy birtokolni. Olyan, mint egy járóképtelen, fejlődésében visszamaradott beteg gyermek, aki bár megnőtt ugyan, de képtelen önmaga járni, csak tolószékkel, és segítség nélkül sokszor még mozgásra sem képes.  
Teljesen mindegy, hogy bemeritkezett hívő emberről van e szó, ha nem született újjá és nem szabadult meg a kötelékeitől, képtelen a fejlődésre.
Sajnos nagyon sok keresztyén jár gyülekezetekbe, és ha vezetők nem veszik észre az életében a bűnt, amely kötelékként visszafogja, akkor éveken át hordozza magával.
     Kedves Keresztyén testvéreim, Kedves Olvasó! Ha tisztán szeretnénk élni az életünket, és nem akarjuk, hogy a bűn ott lapuljon a szívünkben, akkor nekünk kell tenni érte. Ugyanis a bűnnek, mi nyitjuk ki az ajtót, mi engedjük be, és ha már beengedtük, akkor nagy bajt hozhat ránk. Éppen ezért, minden nap, vizsgáljuk meg a szívünket, és imában kérjük az Urat, hogy tisztítson meg bennünket. Lehet kicsit vagy nagyon fájni fog, ha a vadhajtásokat levagdalja rólunk, lehet, rosszul esik, mint a gyereknek, amikor a játékát elvesszük, és keservesen sír, de ha Isten megtisztít az mindig a mi a javunkra válik. Éppen ezért vigyázzunk a szellemi tisztaságunkra!
    
 

Következzenek a Bibliai rejtvény megfejtései. Ez a rejtvény valójában azoknak segített, akik valamelyest ismerik a Szentírást és gyakran olvassák is. 

-„ Uram, nincs emberem, hogy amikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba, és mire én odaérek, más lép be előttem”   

Válasz:  Bethesda tavánál Jézus meggyógyítja a 38 éve beteg embert.   János 5: 7

 -Jézus azonnal észrevette magán, hogy Isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban és mondta: Kicsoda illeté az én ruháimat?”

Válasz: A vérfolyásos asszony történetben olvashatjuk.      Márk 5: 30

-„Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz, ha pedig jól nem cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik és rád van vágyódása.”

Válasz: Az Úr mondta Káinnak, mielőtt az megölte Ábelt.  I. Mózes 4: 7

-„ Az pedig ment előttük nappal felhőoszloppal, hogy vezérelje őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nekik, hogy éjjel nappal mehessenek.”

Válasz: Izráel kivonulása Egyiptomból.   II. Mózes 13: 21   

-„És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nekem, megdicsőíttettek volna engem, Izráel fiainak szemei előtt, azért nem viszitek be a községet a földre, melyet adtam nékik.”

Válasz: Mózes és Áron nem léphetett be az Ígéret földjére, mivel nem engedelmeskedtek az Úrnak. A történetet olvashatjátok a IV. Mózes 20: 8-13 versekben.

-„És most én Uram Istenem, Te tetted a Te szolgádat királlyá ……., az én atyám helyett. Én pedig kicsi vagyok, nem tudok kimenni és bejönni.”

Válasz: Salamon mondta ezt, Dávid Fia.  I. Királyok 3: 7 

-„Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek Őt, ha pedig Baál, kövessétek azt!”

Válasz: Illés mondta a népnek: Ha az Úr az Isten, kövessétek azt, ha pedig Baál, kövessétek azt.  I. Királyok 18: 21

-„Jézus pedig felelt nekik: A ti szivetek keménysége miatt, írta nektek ezt a parancsolatot.”

Válasz: Házassági elválásról kérdezték Jézust, és Ő a fentiekkel felelt.  Márk 10: 5

-„Én ugyan keresztellek titeket vízzel, de eljön, aki nálamnál erősebb, akinek nem vagyok méltó a sarujának kötőjét megoldjam”

Válasz: keresztelő János mondta.   Lukács 3: 16

-„Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.”

Válasz: Mártha mondta Jézusnak, amikor testvére Lázár meghalt.   János 11: 21

-„ Én Uram, és én Istenem!”

Válasz: Tamás mondta ezt Jézusnak, amikor Jézus másodszor is megjelent a tanítványoknak. János 20:28

-„ Bizonnyal tudja meg azonban Izráel egész háza, hogy Urrá és Krisztussá tette Őt, az Isten, azt a Jézust, aki ti megfeszítettetek”

Válasz: Péter beszédében hangzott el ez a mondat, amikor a  Messiásról prédikált Pünkösdkor.  Apostolok Cselekedetei 2:38

- Milyen bűne volt Anániásnak és Safirának?

Válasz: Az eladott birtok egy részét félretették maguknak.   Apostolok Cselekedetei 5: 1-2

 - Milyen pénzből vásároltak meg egy mezőt, aminek, a Vérmező nevet adták.

Válasz:  Judás miután rádöbbent, hogy mit tett, visszavitte a papoknak a Jézus elárulásából kapott pénzt. Azok azonban nem vették el, hanem abból vettek egy darab földet, és azt elnevezték Vérmezőnek.     Apostolok Cselekedetei 1: 19

 -” Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet! „

Válasz: István, az első vértanú imádkozott így, miután megkövezték.   Apostolok Cselekedetei 7:59

 - „ Ha valaki hallja a trombitaszót, de nem hajt az intésre….”

Válasz: Az Őrállók kötelességei     Ezékiel 33: 4

 

 

Újra jelentkezünk a Bibliai rejtvénysorozatunkkal.

A következő kérdések egy-egy Bibliai történetben találhatók meg. A feladat az, hogy próbáld meg megfogalmazni, hogy melyik történetről van szó és kik mondhatták az idézett Igeverseket? Amennyiben ismerősek és talán olvastad is a történeteket, akkor könnyű lesz felidézni a történetben részvevőket név szerint, illetve az idézett mondataik is ismerősek lesznek. Ha tudjátok a történet Igehelyét is keressétek meg a Bibliában és olvassátok el az idézett történetet egészében! Ez jó kis nyári  Bibliatanulmányozási feladat lesz. További kellemes Bibliaolvasást kívánunk a nyár többi részére is!
 
-„Uram, nincs emberem, hogy amikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba, és mire én odaérek, más lép be előttem”
 
-Jézus azonnal észrevette magán, hogy Isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban és ezt mondta: Kicsoda illette az én ruháimat?”
 
-„Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz, ha pedig jól nem cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik és rád van vágyódása.”
 
-„Az pedig ment előttük nappal felhőoszloppal, hogy vezérelje őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nekik, hogy éjjel nappal mehessenek.”
 
-„És mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nekem, megdicsőíttettek volna engem, Izráel fiainak szemei előtt, azért nem viszitek be a közösséget a földre, melyet adtam nekik.”
 
-„És most én Uram Istenem, Te tetted a Te szolgádat királlyá ……., az én atyám helyett. Én pedig kicsi vagyok, nem tudok kimenni és bejönni.”
 
-„Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek Őt, ha pedig Baál, kövessétek azt!”
 
-„Jézus pedig felel nekik: A ti szívetek keménysége miatt, írta nektek ezt a parancsolatot.”
 
-„Én ugyan keresztellek titeket vízzel, de eljön, aki nálamnál erősebb, akinek nem vagyok méltó a sarujának kötőjét megoldjam”
 
-„Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.”
 
-„ Én Uram, és én Istenem!”
 
-„ Bizonnyal tudja meg azonban Izráel egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette Őt, az Isten, azt a Jézust, aki ti megfeszítettetek”
 
- Milyen bűne volt Anániásnak és Safirának?
 
- Milyen pénzből vásároltak meg egy mezőt, aminek, a Vérmező nevet adták.
 
-” Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet! „
 
„ Ha valaki hallja a trombita szót, de nem hajt az intésre….”

Beszéljünk most egy kicsit a Szent Lélekről és hívjuk segítségül Dohányos János, HOL VAN MEGÍRVA című könyvét.
Közeledik a Pünkösd, amit a Szentlélek eljövetelének alkalmából ünneplünk.
Időzzünk egy kicsit a Szentháromság harmadik személyénél, a Szentléleknél, hogy Igék által bővebben megismerjük tulajdonságát, kitöltetésének ígéretét.
 Nézzük meg, mit mond róla az Ige: 
az alábbi Igehelyek mind a Szent Szellem személyéről és természetéről szólnak: 

 „Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait, mert bolondságok néki, meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg.  A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg” I Korinthus 2:14-15

- Az Isten dolgait nem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke,  I Korinthus 2:11

-„Az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett” I Mózes 1:2

-„Az Ő szájának Lelkeivel lettek az égnek minden seregei” Zsoltárok 88: 6

-„Nem erővel, nem hatalommal, hanem az én lelkemmel” Zakariás  4: 6

-„Az erős Isten Lelke teremtett engem és a Mindenhatónak lehelete adott nékem életet” Jób 33: 4

-„Ha csak ő magára lenne gondja, lelkét és leheletét magához vonná. Jób 34:14

-„ Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.”2 Korinthus 3:17

- Ismertetőjele a Krisztusról való bizonyságtevés”  János 4:2

-„ Hová mennék a te Lelked elől, és a te orcád elől, hová fussak?”  Zsoltárok 139: 7

-„Egy a test és egy a Lélek” Efézus 4: 4

- Az Isteni hét Lélek, és a hét csillag” Jelenések 3:1

 

„Nevei: Kegyelemnek lelke: Zakariás 12:10 , Zsidókhoz 10:29,

„Igazságnak Lelke: János 14:17, 15: 26,  16:13,

„Fiúságnak Lelke” Róma 8:15

„Igéretnek lelke Efézus 1:13

„Bölcsességeknek és jelentéseknek lelke” Efézus 1:15, Ézsaiás 11:2

„Erőnek, szereretnek, józan elmének Lelke:

„ Értelemnek Lelke: Ésaiás 110:2

„ Tanácsos Lelke. Ésaiás 11:2

„ Hatalomnak Lelke: Ésaiás 11:2

„kenet: I János 2:20

„Pecsét” Efézus 1:18

„Az Úr ismeretének és félelmének Lelke” Ézsaiás11:2

„A szentség Lelke: Róma 1:4

„Világosság Lelke: János 3:20 Efézus 5:13

„Tűz” Lukács 12: 49

„Vigasztaló”  János 14:16

„ Istennek neveztetik:  I Kor 12:6

 

 

More Articles ...

  1. A Szent Szellemről
  2. Mit kell tenned, ha szabadulni akarsz a bűntől?
  3. Kereszthordozás
  4. Isten nevét hiába szádra ne vedd...
  5. Újévi Rejtvény - Megfejtések
Page 1 of 16