Történt pedig, hogy egy bárány elkóborolt a nyájból, mert olyan legelő csábította, ami sokkal jobbnak látszott, mint ahol eddig legelgetett.
Ugra-bugrált, jól érezte magát, és egyre távolabb merészkedett. Egyszer csak olyannyira távol került a többiektől, ahol a fű sem volt már, nemhogy dús legelő, hanem különböző gyomnövények, magasra nőtt bogács, csúfították a bundáját.
Aztán szép lassan elkezdett esteledni, és a távolból egy farkas ólálkodott, hogy magának zsákmányt ejtsen. A bárány nagyon megijedt, de mégsem a nyáj felé sietett vissza, hanem arra gondolt, lefekszik, úgy talán a farkas nem bántja. És ekkor a láthatáron feltűnt a pásztor, aki mikor megpillantotta a kis kóborgót, gyorsabban igyekezett még épen visszavinni a többiekhez. Kiszedte a bundájából a sok bogácsot, ölébe vette, és visszavitte a nyájhoz, ahol biztonságban lehetett.
Ekképpen kóborolt el egy testvérünk is, de mivel nem vette észre ezt a pásztora, egymás után érték a csapások olyannyira, hogy végül az élete is veszélybe került. Ekkor egy ismerős keresztyén testvér figyelt fel rá, és nyújtotta a segítő jobbját. Biztatta, hogy ne csüggedjen el, kapaszkodjon meg újra az Úr erős karjába, és forduljon vissza.
Ő azonban már belenyugodott a helyzetébe, és nem gondolt arra, hogy neki valamit kellene tenni, csupán azt hajtogatta, hogy alázatban elviseli a helyzetét. Ez azonban nem erről szól! Isten valóban beleengedte abba a helyzetbe, mert ő erre vágyott, de neki azt nem kell elfogadni, hanem onnan minél előbb ki kell jönni!
Van, mikor a társaság, és a barátok okoznak kárt a hívők életébe, de olyankor egy hátra arcot kell csinálni, éppen úgy, mint a Tékozló Fiú. Az is mondhatta volna, hogy éhen nem fog halni, mert a malac moslékból, mindig tudd annyi ennivaló kiszedni, amivel fent tudja tartani magát, de ő nem így gondolkodott.
Arra, gondolt, hogy az ő apja jómódú ember, és nem ilyen sorsa lenne otthon, mint itt. Ezért, mit csinált a fiú? Hazament, bocsánatot kért az apjától, és az, bocsánata jeléül keblére ölelte, és ellátta mindenféle jóval.
De mind ehhez, mit kellett csinálnia? Visszafordulni az addigi útjáról, bocsánatot kérni, és megváltoztatni az életét. Nem belenyugodni a helyzetébe.
Igy kell ennek a testvérnek is! Nem belenyugodni a helyzetébe, hanem megfordulni és visszamenni az Úrhoz, hisz csak mellette van a biztonság.