A nők felnőtté válásának különböző biológiai jelei vannak, de a legszebb, és leg szembetűnőbb anyának lenni. Istentől kapott áldás ez még akkor is, ha sokan nem hiszik el. Még ma is vizsgálódnak az ember származása felől, és némelyek el is hiszik azt a feltevést, hogy a majomtól származunk.
Isten társat adott Ádámnak Éva személyében, és születtek gyermekeik.
Így akarja ezt napjainkban is az Úr, hogy családok legyenek, és békességben-szeretetben éljenek. Két ember, mikor megszerette egymást és vállalja a másik terheit jóban, rosszban, egy idő után vágyik gyermekre, aki értelmet ad az életüknek.
Már 9 hónap alatt is, míg szíve alatt hordja gyermekét, tele van szeretettel, odafigyeléssel, kíváncsisággal, és alig várja, azt a pillanatot, hogy kezébe vehesse a pici gyermekét. Boldog érzés ez! A sok fájdalom egyszerre feledésbe merül, és már csak azt látja, hogy egy kis életet tart a kezében, akiért felelősséggel tartozik.
Talán minden anyuka először a kezét érinti meg a gyermekének, majd a kis arcán húzza végig a mutató ujját. Boldog találkozás ez egy újszülöttel!
Ezután következik a szoptatás, ami közöttük a kontaktust, még szorosabbá fonja.
A pici etetése egy igazi gyönyörködés az anya számára.  Amíg a baba szívja és kortyokban nyeli a tejet, ő mosolyogva, simogatva fedezi fel az öröklött vonásokat rajta.  Soha semmit nem tanul meg olyan könnyen az édesanya, mint a gyermekének etetését, fürdetését, a vele való babusgatást, hisz testének része ő. És ahogy telnek a hónapok, egyre több lesz egymás iránt a ragaszkodás, minden percet együtt szeretnének tölteni. Kialakul a szó nélküli beszéd közöttük. Az édesanya jól tudja, mikor mire van szüksége gyermekének, mire vágyik, de attól ő még többet akar adni a kicsinek.
És ahogy telnek a hónapok, a kicsi egyre több információt ért, ami még inkább összetartozást jelent. Később a szó nélküli beszédet felváltja a szavak általi kommunikáció özöne.
És eljön az óvodás kor, az iskola minden problémáival, és nagyon hamar a serdülő kor. A szülő még visszaemlékszik az elmúlt szép évekre, míg engedelmes volt a gyermeke, de eljött az is, mikor kezdett önállóvá válni.
Itt nem minden esetben válik be a régi nevelés eszköze, a szigor, gyakran okozhat konfliktus helyzetet a szülő és gyermeke között.
És életükben egy mérföldkő az, amikor megtalálja a társát a gyermek vagy Istennel, vagy Isten nélkül. És ez lesz meghatározó mindkettőjük életében!
Legyen ez költői kérdés, hogy ki hogyan fogadja el a másikat, és mi lesz a végeredmény?
Ám ne felejtkezzünk meg azokról az anyukákról, aki egyedül nevelik fel a csemetéiket, mert az apuka nem tudott vagy nem is akart megbirkózni az apa szerepével. Ilyenkor még inkább ragaszkodik az anya a gyermekéhez.
Szép, de nehéz feladat édesanyának lenni, ez a hivatás egy egész életre szól!
Az apa előfordul, hogy nem gondoskodik a gyermekéről, de az édesanya attól a perctől kezdve, hogy a kicsi testében megfogant, felelősséggel tartozik felé.
Legyen ez a nagy felelősséggel, de boldog örömmel járó feladat, minden nő számára elérhető!