Férjem és a fiam Bécsben dolgoztak, és én egyedül voltam  a lakásban.
Nagy zúgásra, zajra, erős fényre ébredtem fel. Ahogy a szemem-kinyitottam, láttam, hogy mintha vékony tüll anyagból, orchidea virághoz hasonló formák, finom mozdulatokkal táncoltak volna  a levegőben. A fény átvilágított rajtuk.
Az ablakra néztem, és ott 3 gyolcsba öltözött férfi állt vakító fehér fényben. Én felkönyököltem, és mint a moziban jobbról –balra, balról- jobbra kellett a fejünket fordítani, hogy lássuk a szélesvásznú filmet, ekképpen láttam én is.
Ekkor volt bennem egy kérdés: Vajon melyik az Úr Jézus? És rögtön kaptam kijelentés formában a választ: „A középsősőt ennek a kérdésnek a megerősítését is megkaptam, ugyanis a középen álló férfi jobb oldalán, fentről a derekáig, még erősebb fény jelent meg. Igen. Ez a jel azt jelentette, hogy Ő az Úr Jézus-gondoltam, és tudtam.
 A másik kettő: Mózes és Illés! Kaptam a kijelentésbe. Az Úr jobb oldalán Mózes, bal oldalán Illés állt. Ez az!- mondtam én is hangos meggyőződéssel. A szokatlan öltözetben lévő személyeket csak néztem.
Volt bennem egy belső vágy, hogy közelebbről is láthassam az arcokat. És anélkül, hogy én közelebb mentem volna, kinagyítva közelebb jött a kép az arcukról.
Láttam, hogy van szemük, orruk, szájuk, de hogy milyen, azt nem tudtam értelmezni, vagy megjegyezni még abban a pillanatban sem.
Annyit tudok, és azt jól emlékeimbe véstem, hogy nem a Jézus élete c. filmben szerepelt színészhez hasonlít az Úr!
Egy kis idő után felkapcsoltam a villanyt és azt láttam, hogy ami a sötétben fénynek látszott nyíl, az sötét volt. Majd újra lekapcsoltam a villanyt, és még láttam amint lassan kisiklottak az ablakon, arról, amerről jöttek.
Nem véletlen használom ezt a szót, hogy siklottak. Olyan volt, mintha egy deszkán álltak volna, és anélkül, hogy lépkednének, csak egymás után eltűntek az ablakból.
Igen a szoba tele volt orchidea virág alakú formákkal, amik lebegtek a levegőben.
Majd megszűnt a látomásom.
Mikor néhány óra múlva haza jött a fiam, és a férjem boldogan meséltem el, hogy kik voltak a vendégeim. (Ap.csel.2:17)
Ez a látomásom felejthetetlen lesz számomra, míg élek! És Örök hálára kötelez! Dicsősség az Úrnak érte!

Itt kívánom megjegyezni, hogy figyeljétek meg, ebben a látomásban is, az emberi kérést figyelembe vette az Úr, és teljesítette.
kijelentette,  hogy melyik Jézus, sőt, még nyíllal is megjegyezte. Kijelentette azt is, hogy Mózes és Illés a másik kettő, és Jézus melyik oldalán állnak.
Szívemben ott volt a vágy, hogy jó lenne közelebbről meglátni az arcukat, és közel hozta anélkül, hogy tettem volna érte bármit.
 
Örök élményt jelent nekem ez a látomás, hisz maga a Megváltó eljött hozzám!
 

 (1994. ápr. 22-én 23-24 óra)


Dózsa Lajosné