A szemeteslapát magához méltóbb társat soha nem találhatna, mint a pletyka. Csak az a különbség kettőjük között, hogy míg a szemeteslapát a seprű által rásepert szemetet viszi a szemétdombra, addig a pletyka önmagát szedi össze, a lelket mételyező szemetet, és ezt nem a szemétdombra viszi, hanem mások ajtaja elé, sőt a szellemi bacilusokat tenyésztő piszkot beviszi a szobába, de még a szívbe is. A pletyka, rágalmazó és már nagyon sok jobb sorsú ember életébe belegázolt, sőt már sokakat, öngyilkosságba kergetett.  A pletyka méltó társa a szemeteslapátnak, de míg az utóbbi bevárja, hogy a szemetet ráseprik, a pletyka türelmetlen, és maga megy a szemetet keresni, hogy legyen mit vinnie egyik házból a másikba. Sok család békéjét dúlta így fel. A pletyka úgy szórja szét a lelket ölő rágalmat, mint a szél a kihasított párna pehelytollát, melyet többé senki nem képes összeszedni. A szemeteslapát a szemétdombnál megszabadul a terhétől, de a pletyka annyit tesz, hogy ugyanannyit képes visszaszedni. Azt mondják róla, aki visz, az hoz is.
A pletyka olyan, mint a légy, ami a szemétdombról, a dögről rárepül  a szakácsnő fehér köpenyére, a főzőkanálra, sőt az orrára is, és mindenütt piszkot hagy maga után. Abban is hasonlít a légyhez, hogy akárhányszor elkergetik, mindig visszarepül. Vagy még jobban hasonlít a dongóhoz, mert nem csak piszkot rak maga után, hanem le is petél.
 A pletyka mindenütt elveszíti a bizalmat. Igaz e téren nemigen van veszíteni valója, nincs becsülete sehol, csak a hozzá hasonló hír-éhesek szeretik a társaságát. Ez a szerencsétlen betegség azért olyan veszélyes, mert ebből nem lehet kigyógyulni. Sajnálattal kell megtapasztalni, hogy korukban már fiatalon
beleesnek ebbe a betegségbe. A szemeteslapát helye az ajtó mögött van, vagy valami félre eső helyen, de a pletyka sokszor az asztal mellett szerepel. A szemeteslapát szükséges a háznál, de a pletykára sehol nincs szükség! Míg a lapátnak a külszíne piszkos, addig a pletyka belseje is mint a kémény. A szemétdomb könnyebben fertőtleníthető, mint a pletyka fészke. A szemeteslapát senkire nem hoz szégyent, de a pletyka saját családját is beszennyezi, sőt Isten nevét is gyalázza! A lapát egy esztendeig is eláll a sarokban, de a pletyka nincs békében. Nincs iskola, aminek több tanítványa lenne, mint a pletykának. Nincs az a falusi kisbíró, amelyiknek úgy peregne a dobverője, mint a pletykásoknak a nyelve.  Az árvíz nagy területeket elönt, de iszapjával megtermékenyíti a talajt, azonban ahol a pletyka áradat elönti a szíveket, az minden nemes palántát kiöl.
Jézus mondá: „Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, és a magad szemében nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod felebarátodnak: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - holott tulajdon szemedben gerenda van? Képmutató! Vesd előbb a gerendát ki szemedből, akkor majd elég tisztán látsz ahhoz, hogy kivehesd a szálkát felebarátod szeméből.„ Máté 7:3-5

Tehát: Térjetek meg, mert elközelített a Mennyeknek országa!

Kedves Testvéreim! Látjátok a pletyka milyen fegyver, kerüljük el minél messzebb, hogy ne legyünk mások gyilkosai! Gyülekezetet, családot, barátokat öl meg örökre. Távolítsd el magadtól az ilyen embert, és ne legyél neki segítője, mert hidd el, aki mást áztat, az téged is mások előtt. Figyeljünk a fenti Igére, és legyen Isten félelmünk!
 
SZ.A.