A napokban jelentette be a miniszterelnök, hogy élelmiszer árrobbanás lesz, ami a családokat meg fogja viselni. Már látjuk, tapasztaljuk, hogy lefogyott a mosoly az arcokról, komoran maguk elé meredve tervezik a következő nap kiadásait az emberek.
De nem mindenkinél van ez így. Vannak még emberek, akik bőségesen bánnak a pénzzel, mintha soha sem múlna el. Őket még a pénz magabiztossá teszi. Azt gondolják, míg nem kell lejjebb adni az igényeikből, addig nincs baj.
Pedig a világban minden múlandó! Aki a pénzt tartja egy biztos fedezéknek, az eleve elveszett ember. A mának él, és nem törődik vele, mi lesz majd holnap.
De vannak emberek, akik nem kapják fel a fejüket a miniszterelnök bejelentésére, mert ismerik a Máté Evangélium 24. részét, és jól látják az idők jeleit. Tudják, hogy a válságból való kilábalás ellent mondana a fent olvasott Igével. Nincsenek meglepődve, megijedve, hogy hogy lesz holnap, mert tudják, hogy Élő Krisztusuk van, Aki gondoskodik róluk naponta. Betölti az ő szükségeiket, és tudják, hogy Isten népe nem válik kenyérkéregetővé. Az egyre nehezebb és rosszabb anyagi helyzet, tudjuk jele annak, hogy közel a vég! Isten népe, alig várja, hogy megszabaduljon a földi élet szenvedéseitől, és végre visszajöjjön az Úr.
Az árrobbanás a hívő emberekre is vonatkozik, de nem helyezik a figyelmük központjába. Nem szomorodnak el e hírek hallatán, mert a biztos, a szilárd alap nekünk az Úr!
Nem azon gondolkoznak, hogy melyik élelmiszer mennyivel emelkedett, hanem azon, hogy itt van az ősz, és eljött a Hálaadás ideje. Vajon milyen énekekkel, versekkel köszönjék meg az Úr jóságát? A keresztyének várnak, és vágynak a nagy találkozásra, amikor az Úr eljön az övéiért. Ez számunkra az ígéret, ami mindennél többet ér.