„Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj!” Jób 13:23
Talán ezzel az Igével tudnám lefedni a következő történetet, amit meg szeretnék osztani veletek. Mert ahogy mindig is hangsúlyozom, egy hívő ember számára nagyon fontos, hogy élő kapcsolatban legyen Istennel. Mikor mondhatjuk el a fenti Igét? Ha valóban mindenben kikérjük Isten akaratát, vagy ha előre mentünk kérdés nélkül, de utólag szégyenkezve, akkor is kérdezzük meg Őt. Egy hívő ember ne ember után menjen, ne embert kérdezzen meg, hanem az Urat! Nos, ennyi bevezető után elmesélem a történetet.
Este egyik ismerősömmel beszélgettem, aki egy általa olvasott könyvet nagyon dicsért, és anélkül, hogy észrevette volna, engem meg azzal vádolt, hogy én nem akarom elolvasni. Valószínű azért, mert az neki tetszik. Csak hallgattam, hisz még ha akarnám sem tudnám elolvasni, mert nincs meg nekem a könyv. Kicsit felzaklattak a szavak, és a stílus, ahogy sértegetett, és anélkül, hogy átgondoltam volna, azt mondtam: „Mindig csak bántotok, pedig én többnek tartom magam nálatok”- meg kell vallanom, hogy magam is megdöbbentem ezen a kijelentésen, mert én nem szeretem magam dicsérni, de ha más teszi, azt is visszautasítom, mert nem az én érdemem. (Azért mondtam többes számban, mert nem sokkal előtte szintén az egyik testvér bántott meg, csak annak nem szóltam semmit, csak kinyomtam a telefont.)
Később imádkoztam, és Istennek elmondtam, hogy nekem fáj a sértegetés, és Isten a következő Igét adta: „….mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.” Lukács 18: 14
Elgondolkoztam az Úr válaszán, de meggyőzött, mert nekünk semmink sincs magunktól, minden az Úrtól van, ezért nem magasztalhatom én fel magam. Teljesen megbékélve aludtam el, és reggel szintén imával kezdtem a napomat. Az Úr megint egy Igét hozott elém: „Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és ők követnek engem.
És én örök életet adok nékik, és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből” János 10:27-28
Mosolyogva bólintottam. Az Úr nem olyan, mint az ember, akinek semmire nincs ideje, hanem az este történtekről Ő nem felejtkezett el! Az Igei feddés után nem magyarázkodtam, hanem igazat adtam az Úrnak, békességgel elaludtam. Másnap reggel Ő szólt hozzám, és a legszebb 3 szó amit olvashattam: „ Az én juhaim”- Te tudod mit jelent Jézus juhainak lenni? És engem is az Ő juhainak tekint! Az Ő juhainak, akikre Ő vigyáz! Boldogság tölti el a szívemet! Hitetlenek nem érthetik, de ti testvéreim, ugye értitek, hogy milyen kincs ez!!!!!!!!!