Közeledik az Advent, a várakozás ünnepe. Készítsük fel szíveinket, hogy legyen benne elég hála azért a sok - sok áldásért, amit az Úrtól kaptunk egész évben. Az Adventi 4 hét az az időszak, mikor szívünket megtöltjük szeretettel, hogy Karácsonykor Jézus Krisztus születését méltón meg tudják ünnepelni. A hálából fakadó szeretet felmelegíti a szíveket, és nem csak Jézusnak jut belőle, hanem a környezetünknek is. A csend, a békesség fontos erénye a keresztyén embernek. Mikor szépen, csendben sorba szedjük azokat a bizonyságokat, amiket meg sem érdemelve kaptunk Urunktól, akkor döbbenünk rá az Ő önzetlen jóságára. A bűneink és hibáink sokszorozódva ömlenek ránk, az Ő áldozata mellett. Mennél több bűnt ismerünk fel az életünkben, annál nagyobbnak látjuk az Ő létét, és vágyunk a jelenléte után. Rádöbbenünk, hogy Nála nélkül nem tudtuk volna áthidalni a világ által felállított akadályokat, hogy Nála nélkül már képtelenek lennénk tovább vinni a terheket. A bűneink súlya tesz bennünket egyre kisebbé magunk előtt, hogy Reá fel tudjuk nézni. „Aki magát megalázza, az felmagasztaltatik”- mondja az Ige. Ne szégyelljük magunkat megítélni, hogy Ő fel tudjon magasztalni bennünket! „Jézus az Úr, és Rajta kívül nincs más”énekeljük a Pintér Béla: Sohasem foglak téged megtagadni c. dalában. Igen, Jézus Krisztus az Úr minden ember felett! Van, aki ezt elfogadja, és van, aki nem. Ha a csodák, amik az életben történtek nem indítanak hálára, akkor gondolj a Golgotai keresztre, ahol Jézus drága vére folyt ki érted és értem azért, hogy megváltson a bűneink alól. Tekintsd meg Passió filmet, ami eltúlzás nélkül adja vissza Urunk szenvedéseinek egy részét! Csak egy kis részét! Talán akkor rájössz, hogy kihez tartozol, ki az Aki a legtöbbet tette érted? Csendesedjünk el, és vetítsük le egymás mellé mindazt, amit Ő tett értünk, és mi az, amivel tartozunk Néki érte! Készüljünk Advent alatt a számunkra már nem kis Jézus születésének méltó megünneplésére!