„Ha olykor este nem tudok elaludni, és hallom, amint az óra tizenkettőt üt, mindig elgondolkodtat az, hogy egy nap visszahozhatatlanul elmúlt. Így jön majd el a világtörténelem számára is az éjfél.”

Akkor nagyon sötét lesz:
Az Úr Jézus igen érthetően ábrázolta számunkra az éjszaka eljövetelét. Akkor majd politikai káosz, gazdasági zűrzavar, és vallási kavarodás teszi tanácstalanná az embereket. Ebben a félelmetes világban már csak kizárólag önmagukkal törődnek, csak az evés és ivás, csak az erotika érdekli őket. Isten szolgái pedig lelkileg, szellemileg elálmosodnak. Félelmetesen sötét lesz. Az Úr Jézus így mondja: „ A Nap elsötétedik, a Hold nem fénylik, a csillagok lehullnak az égről”(Mt.24:29)
A Biblia képes nyelvén a nap az Úr Jézus Krisztust jelenti. „ A Nap elsötétedik..”
A világ akkor teljesen elveti az Úr Jézust, és egy Jézus nélküli világkorszak következik. Akkor nincs már vigasz a haldokló számára. Akkor már nem tudják, hogy az ember Isten gondolata. Az ember már csak anyag. Ez akkor teljesen a szeretet és irgalmasság nélküli világ. Ez az irgalmatlan világ olyan lesz, mint a mai közlekedés: mindenki száguld előre nem törődve azzal, hogy elgázol valakit.
Az emberek nem imádkoznak, csak átkozódnak. Amikor Jézus, a Nap elsötétedik, csak a sátán kacagása hallatszik a lelketlenné vált világ felett.
„A Hold nem fénylik….” A Hold a fényét a Naptól kapja. Ez tehát az egyház képe. Ez az egyház még itt lesz, de nem világít. Erőtlen prédikációkat tartanak, amelyek nem érintik meg a lelkiismeretet. Ekkor lesznek olyan prédikátorok, akik maguk is bűnben élnek, keresztyén folyóiratok üzenet nélkül, vigasztalók vigasztalás nélkül, segítők, akik nem tudnak segíteni, nagy elfoglaltság, elfoglaltság tartalom nélkül, szervezet élet nélkül: ez a halott egyház!
„A csillagok lehullanak az égről….” A Biblia képes nyelvén a csillagok az evangélium kimagasló tanítói lehetnek. Ezek lehullanak, azaz a korszellem uralma alá kerülnek, bűnbe és szégyenbe esnek.
A világnak abban az éjféli órájában csak azok a keresztyének maradnak meg, akik megtanulnak önállóan megállni az üdvösség kőszikláján. Akiknek hite nem függ a prédikátoroktól, és az egyházaktól. Ezek azok akik „a Krisztusban” vannak.
A világ legsötétebb időszaka, amikor az Antikrisztus uralkodik, és az ember magára van hagyatva Istentől. De akkor tizenkettőt üt Isten órája!
Akkor egészen világos lesz:
És meglátják az Ember Fiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel”! ( Ez az ébredés lesz éjfélkor)
Ez fontos: Maga az Úr Jézus eljön nagy hatalommal, nagy dicsőséggel. Az örökkévaló fátyola szétszakad, a háromdimenziós világ kulisszái felborulnak. Egy csapásra nyilvánvaló lesz : nem volt ostobaság így imádkoznunk: „…Tied az ország a hatalom és a dicsőség ( Mt 6:13) A gyermek, Aki a Betlehemi szegénységben született, ez az Úr. Akit a Golgotán káromoltak, Ő az Isten!
Akkor jajgat a Föld minden népe! Micsoda jajgatás lesz az! Mégpedig joggal!
Mindenféle urat tiszteltek, csak azt az egyet nem, Aki egyedül az Úr! Mindentől féltek, csak annak jövőjétől nem, Akié minden jövő. Mindenféle segítőt kerestek, csak azt az egyet nem, Aki egyedül tud segíteni. Minden ostobaságot elhittek, csak annak az egynek nem hittek, Aki maga az Igazság!
Félelmetesen világos lesz majd akkor. Ebben a világosságban olyannak ismerjük meg majd magunkat, mások is olyannak látnak majd bennünket, amilyenek valóban vagyunk: ostobának, gonosznak, és elveszettnek.
Akkor nagy örvendezés lesz: Minden nép jajgatni fog? Nem! Az Úr Jézus most azonnal kivételt tesz. Létezik egy nép, a „Kiválasztottak” népe. Ez az Isten népe! Igen létezik az embereknek egy serege, akik bűnbánat és újjászületés által Isten gyermekeivé lettek. Ők azok, akik megértik a Róma 8:16 üzenetét: Maga a Szent Szellem tesz bizonyságot szellemünkkel együtt arról, hogy valóban, Isten gyermekei vagyunk.”
Ezek örülnek kimondhatatlan, dicsőült örömmel. Hitük és reménységük nem volt hiábavaló! Most már az Úrral lesznek mindörökké!

Kedves Testvérem, ez a Te örvendező várakozásod is?
Írta: Wilhelm Busch