„Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj enni, ha szomjúhozik, adj innia, mert ha ezt miveled, eleven szenet gyűjtesz a fejére.
Ne győztessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg!
Egy alföldi községben vendég prédikátor érkezett a hívőkhöz. Este Istentiszteletre gyűltek össze egy hívő házában. Jól esett eltársalogni Isten Igéje mellett az éhes hívőknek. S az ellenség ezt megirigyelte, és míg a belső szobában buzgólkodtak, imádkoztak Isten gyermekei, az ellenség közül néhányan teljesen leszedték a ház fedelét. Mire elvégezték a gonosz munkájukat, a házigazda éppen kilépett, és észrevette a sötét alakokat, akik már távozni akartak. Nem vesztette el a lélekjelenlétét, utánuk lépett, és kényszeríttette őket, hogy jöjjenek vissza és vacsorázzanak meg, mert nagy munkát végeztek. Azok nem akartak betérni, de a barátságos szavak mégis hatással voltak rájuk, és a hívő házigazda megvendégelte az ellenségeit. Eleven szenet gyűjtött a fejükre. Nemsokára jobb tetővel fedték be a lebontott házat, és nyugodtan hagyták a hívő házigazdát.