Halottam egy történetet: „Egy csónakban két utas biztonságban érezve magát, és mit sem sejtve, hogy egy zuhatag felé sodródtak. Amint egyre közelebb értek a zuhataghoz, az áradat mind sebesebben sodorta a csónak mind a két utasát a veszedelem felé.Perceken belül bekövetkezett az, amire nem is számoltak, az addig biztonságot nyújtó csónak felborult. Két utasa a már féktelenül és sebesen száguldó hullámokban kapálódzott az életükért küszködve.
A parton jókedvű társaság táborozott, akik észlelve a tragikus eseményt, egy erős kötelet dobtak a bajban kapálózók felé. Amint mindketten elérték, és erősen belekapaszkodtak, hogy segítőik a partra a biztonságot nyújtó szárazra segítsék őket.
A két utas közül az egyik erősen markolta a számára biztos menekülést nyújtó kötelet, míg a másik utas mellett egy jókora farönk tűnt fel, az elengedte a kötelet és a farönkbe kapaszkodott, mely látszólag biztonságosabbnak tűnt.
De a farönk sajnálatosan vele együtt a mélybe zuhant, és ezzel az élete megpecsételődött, a biztos halál lett az osztályrésze, mert a farönk nem volt összekötve a biztonságot nyújtó parttal!”
Éppen úgy nem menekül meg az sem, aki a maga által jónak gondolt cselekedetei, és szentségesnek hitt magatartásával akarja magát megmenteni.
Ha nincs összeköttetése Jézus Krisztusba vetett hit által Istennel, az elveszett ember.
Mert, ha a te Jézus Krisztusban vetett hited gyengének bizonyul is, de a Mindenható Isten tartja azt a kötelet, ami a biztonságos parttal van összeköttetésben. Ez az erős kötél menti meg az embert a romlástól.
Ne fogóddzál senkibe és semmibe Jézus Krisztuson kívül, ne félj, hogy lezuhansz!
Ne bízz a cselekedeteidben, mert ami szemeidnek biztonságosnak tűnik, vagy éppen érzéseid azt sugallják, hogy van egy megbízhatóbb, egy biztosabbnak tűnő lehetőség, bármily köntösbe legyen is bújtatva.
Ha nem fedi azt az alapigazságot, hogy „ Én vagyok az ÚT az Igazság és az ÉLET senki se mehet az Atyához, csakis én általam”- tudd meg, akkor rossz utat választottál.
Nincs más közbenjáró! Imádkozhatsz bárkihez, ha az nem Jézus Krisztus nevében hangzik el, elveszett ember vagy.
Beszéltem már olyan személlyel is, akiben kételyek vannak: „Mi van, ha Jézushoz jövök, és elutasít?” –De azt mondja az Úr: „Aki hozzám jön, én semmiképp el nem vetem.”
Sokan tudatlanságukban azt hiszik, hogy biztos kárhozatnak néznek elébe, ha a bűneiket beismerik, azokat megvallva kiszolgáltatják magukat Istennek.
Nincs bátorságuk, hogy felhagyjanak hamis értékű csüggedéseikkel, mert már szinte megszokták, hogy azzal élnek.
Ez a félelem hiábavaló, ne fogódzkodj, senkibe és semmibe Jézus Krisztuson kívül! Ő az egyedüli Megtartó és beigazolódik az addigi hiábavaló életedben, hogy hív és igaz Ő hogy ha megvalljuk bűneinket megbocsájtja azokat, és azokról soha többé meg nem emlékezik.
De tudni kell azt is, hogy valahányszor megbocsátotta a bűnt, azt is hozzá tette: „ Menj el, és ne vétkezz többé!”
Sokan nem tudják, hogy milyen közel van hozzájuk az üdvösség, pedig, ha tudnák bizonyosan kinyújtanák érte a kezeiket.
Mert, hisz itt van előttünk, a mienk lehet, csak utána kell nyúlnunk, és meg kell ragadnunk azt.
Azt mondja Isten Igéje: „Az ember Fiának van hatalma a bűnöket megbocsájtani”
Ha ezt hittel elfogadjuk, akkor megértjük azt is, hogy egyedül Jézus, Aki általa üdvözülhetünk! És hála fakad a mi szívünkben és dicsőítjük Őt.
Akkor dicsőítjük legjobban Őt, ha minden jót csak Tőle remélünk, és ezzel kifejezésre juttatjuk, hogy a belé vetett hitünket.
Ő felszólít mindenkit, aki a földi élet nehézségeiben megfáradt, vagy meg van terhelve, hogy hozzá menjenek , mert Ő megnyugosztalja őket.
Ő képes megmenteni, mindazokat, akik Ő általa Istenhez fordulnak.
A Hatalmas és Mindenható Isten kinyújtja a kezét mindazok után, kik az üdvösségüket a keresztre feszített Megváltójuktól várják.
Az Ő Fia dicsőségéért nem hagyja megszégyenülni a benne bízókat.
Ha valaki a Fiúban hisz, örök élete van annak.
Legyen az Újév üzenete számunkra az, hogy az életünk folyóján, e rövid földi utazásunk során, ha minden elveszni látszik is, számunkra a „megmenekülés kötele „ amely adatott Jézus Krisztusban, hit által biztos szabadulást nyújt.
Megváltónk szava mindenkor csengjen a füleinkben: „ Senki ki nem ragadhatja őket az én kezemből!”