Úgy érzed, ha több időd lenne, jobban tudnád Istent szolgálni? Úgy érzed, ha vezetői képességeid lennének, könnyebben tudnád hirdetni az igét? Netán úgy vagy vele, hogy ha több pénzed lenne, több eszközt be tudnál vetni, nagyobb missziókat tudnál segíteni? A Biblia nagyszerű példákat ad nekünk arra, hogy egyszerű emberek mire képesek Istennel. Nem voltak diplomások vagy gazdagok, de mégis nagy tetteket hajtottak végre, Isten erejében bízva csodákat tettek, egész népek sorsát változtatták meg. Néhány ilyen ember életén keresztül szeretnélek bátorítani titeket, hogy van keresni valód az Isten szolgálatában.

Elsőnek itt van Józsué. Tőle lehet kitartást tanulni. Kémként ő láthatta az ígéret földjét, de utána 40 évig kellett a pusztában bolyongania neki is mások hitetlensége miatt. Mindenki meghalt körülötte, míg maga Mózes, a vezetője, mondhatni főnöke is, de 85 évesen beteljesedett az ígéret. Nevéhez méltón a nép megszabadult végleg, elfoglalhatta a földet, és ott még 25 évig vezette az országot Józsué. Mi a mai világban látványos, azonnali eredményekhez vagyunk szokva, felgyorsult életünkben nagyon nehéz kivárni az ígéretek beteljesedését, de a Biblia ma is aktuális számtalan példázata tanítja nekünk a türelmet. „Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.”

Második választottam Elizeus. Rengeteg csodát tett prófétaként, meggyógyította egy keserű forrás vizét, kettéválasztotta a Jordán-folyó vizét, megsokasította egy özvegy olaját, feltámasztott egy fiút a halálból, meggyógyított egy leprás embert, a víz színén lebegtetett egy vasfejszét, és vaksággal sújtotta a szíriabelieket (2 Kir 2-6). De nem így kezdte. Mikor Illés kiválasztotta, épp szántott, nem mondanám egy különleges embernek, jóravaló parasztember lehetett.
A mai kor rendkívül ingergazdag, nehéz olyat látni, tenni, ami megmozgat másokat, eléri a küszöböt. Hát még milyen nehéz megnyitni a szívünket arra, hogy ez lehetséges ma is, pedig igen. A vágyakozásunkon múlik: „Kérj tőlem, mit cselekedjem veled, mielőtt tőled elragadtatom. És monda Elizeus: Legyen, kérlek, a te benned való léleknek kettős mértéke én rajtam.” Merj kérni az Úrtól nagyot!

Aztán egy nagyot ugorva az időben Jézus tanítványai következhetnek. Többnyire egyszerű emberek voltak, hétköznapi foglalkozással, aztán egyszer csak az Úr kihívta őket ebből. Nem vacilláltak, nem féltették azt, amit nagy nehezen elértek, nem ragaszkodtak kicsinyes dolgaihoz, hanem tették, amit kellett, követték az Urat. Közülük is talán a legjobb példa Péter, aki egy Bethsaidából származó halász volt, és Kapernaumban lakott a feleségével, átlagembernek mondható. Az ő élete azért is nagyon jó példa arra, honnan hová lehet eljutni az Úrral, mert nem mint főapostol kezdte a karrierjét, akinek kezében a Kulcs, hanem mint lelkes, de annál inkább hirtelenharagú, „megtagadós” emberként. Az ő példája is azzal bátorít, hogy csak induljunk el az Úrral, és bár hibázni fogunk nem is egyszer, de ha jó a szívünk, szeretjük Őt, akarjuk a kapcsolatot Vele, akkor a végén nagy dolgokat vihetünk végbe.

Vannak olyan kisemberek, akik talán csak néhány gondolatot, fejezetet kaptak a Bibliában, de nem véletlen, hogy megemlítik őket. Akár csak Sidrákékra gondolok, vagy Jézus szüleire, Máriára és Józsefre, vagy Annára, aki 84 évesen is teljes volt a szolgálatban, és amikor kellett felismerte Jézust, vagy egy fiatalos példát említve Timóteus, aki bár zsenge korú volt, de mégis a tűz közelében tartózkodott.

És ahogy olvastam a Zsidók 11-et a hithősökről, rá kellett jönnöm, hogy az ember hiába előkelő származású, egyszerű esendő kisemberré válik szemünkben, mikor leesik róluk a tökéletesség látszólagos palástja valamilyen ballépés következtében. Isten talán ez által is meg akarta mutatni, hogy nem számít ki vagy, nem számít honnan jöttél, mit értél el eddig, csak az számít, hogy mivé lettél Vele. Ne írd le magad, mert Isten van Veled, lehetsz te a következő Józsué, Elizeus vagy Péter.