A napi hírek után, bizonyára minden keresztyénben vegyes érzelmek kavarognak, mikor azt hallja, hogy migránsok, vagyis a „bevándorlók özönlik el az európai országokat”
Vajon miért? Az európai népnek különböző véleménye van e dologgal kapcsolatosan, de könnyű békében, ennivaló, és bő innivaló mellett ítélkezni.
Viszont ezek az emberek nyakukba veszik a világot, tudva, hogy talán soha meg sem érkeznek az általuk Kánaánnak hitt földre.
Útközben ezrek pusztulnak el, gyerekek, felnőttek fulladnak a tengerbe, de mégis minimális eséllyel is felvállalják.
Miért van hát ez a bevándorlás? Talán most jött rá minden színes bőrű ember, hogy meg akar gazdagodni, színházba akar járni, vagy éppen dúskálni akar a jóban?
Nem, nem hiszem! Azt viszont valószínű, hogy ezek az emberek nem a gazdagság reményében hagyják el az otthonukat, hanem üldözik őket, vagy az életük fent maradásához látnak ebben reményt.
Gondoltatok már rá, hogy a föld túlnépesedett! Vagy gondoltatok már arra, hogy évek óta azt rebesgetik, hogy az ivóvíz kifogyóban van? Az emberek nem a semmi miatt indultak el egy új otthont keresni, mindent maguk mögött hagyva. Hol találják meg azt?
Ki az, aki ennyi embernek tud biztosítani helyet, ennivalót, innivalót? Mi a teendő vajon?
De hisz ők is emberek, a föld pedig mindenkié!

Most nem az embernek kell határozni, jó vagy rossz döntést hozni, hanem Istenre kell bízni a sorsukat, mert egyedül a Teremtő Isten az, Aki a legjobbat gondolja el mi számunkra.
Mi, keresztyének vegyük komolyan az utolsó idők jeleit, hisz Jézus az Igén keresztül beszélt erről..
Azt mondta: „….titeket is üldözni fognak az én nevemért”
A médián keresztül halljuk, hogy keresztyéneket brutális módon ölik meg, akkor valóban elkezdődött az üldöztetés?
Emlékszek rá, hogy egyszer, mikor családommal együtt imaórát tartottunk, a Fiam így imádkozott: „ Istenem nem azt kérem, hogy ez az idő ne jöjjön el, hanem azt, hogy adjál erőt hozzá, hogy el tudjuk viselni!”
Ím, most én is arra biztatlak benneteket, hogy mi is így imádkozzunk: „Uram adjál erőt, hogy el tudjuk viselni!” Ámen