1589. febr. 18-án kezdődött és másfél év múlva, 1590. júl. 20 fejeződött be a mai Borsod-Abaúj- Zemplén megyében fekvő Vizsolyban a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Bibliának a kinyomtatása.
Vizsoly a mai napig nevezetes arról, hogy itt látott napvilágot nyomtatott formában, az első teljes magyar Biblia. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról, Károli Bibliának is nevezik.
Ez a könyv a legrégibb fentmaradt, (és ma is használt) teljes szövegű, magyar nyelvre fordított Szentírás.
A nyomtatás fáradságos munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovit ( vagy Mantskovics) Bálint végezte. A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segített Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi Erdélyi fejedelem.
A Biblia 2412 oldalas. Mintegy 6kilogramm súlyú könyv két kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg. A szedőknek, négy és félmillió betűt kellett a papíron elhelyezniük. A nyomdának 4 sajtója volt, és 4 szedő dolgozott azokkal.
Vizsolyi Biblia kinyomtatásának 300 jubileumán a gönci református kertjébe avatták fel a bibliafordító lelkipásztor szobrát.