Világvége forgatókönyvek: 2.rész

2. A Nemzedékek háborúja

Az özönvíz utáni korszakban a feltörekvő emberiség egy hatalmas várost és tornyot kezdett el építeni Sineár földjén, amit Bábelnek neveztek el. Ez első olvasatra nem is lett volna olyan nagy gond, viszont a szándék, a motiváció azt sejttette Istennel, hogy az emberiség ezzel próbálja meg megkísérteni a Teremtőjét, hogy mi mindenre képes, mi mindent el tud érni az ember az összefogással Isten nélkül is. Ezek a törekvések újra csak igazolták az ember önző, hivalkodó, és mindenre elszánt szabad, független természetét. Isten erre a lépésre a mindenki előtt ismeretes bábeli zűrzavarral (az emberi nyelvek összezavarásával) válaszolt. Ez megnehezítette a kommunikációt akkoriban, és ha jól belegondolunk ma is egyfajta falat képez a nemzetek párbeszéde között. Ezt követően viszont már a történelemből is látjuk, hogy a különböző népcsoportok, nemzetek milyen hatalomvágyón, és hódítón igyekeztek egyre nagyobb földterületeket birtokolni. Úgy fogták fel, „hogy akié a föld azé a hatalom”. És ezért mindent meg is tettek. 

Isten a szövetségkötés után már nem állta útját az emberi civilizáció fejlődésének sem. A fejlődés azonban egyre többet követelt. Újra és újra, újabbnál újabb hódító, harcos nemzetek emelkedtek fel, mint a hódító Görög, Perzsa, majd a Római birodalmak. Ezek a birodalmak vér által emelkedtek fel, vagyis háborúk, harcok százait vívták meg és közben egész népcsoportokat, nemzeteket irtottak ki a történelemből. Bármelyik nemzet történelmét vizsgálnánk is meg, a mostani helyét a térképen, vagy a függetlenségét, a saját szabadságát csak vér által volt képes elérni. Ha az idővonalat tekintjük, akkor pedig azt figyelhetjük meg, hogy az emberiség egész történelmében nem volt egyetlen század sem, amely az egész világon békével telt volna el. Ha Európában esetleg látszólag béke volt, akkor a közel - keleten folyt harc valamiért, vagy éppen Afrikában, vagy máshol. Szóval olyan, hogy az egész Földön egy időben béke lett volna a múltban nem volt rá példa, ahogy azóta sincs. Állandó harcok folytak, és folynak ma is, melyek, emberi életeket követelnek akár jogos, akár értelmetlen az indítékuk. Az embert ez teszi emberré? Nem hinném.
A gyilkos ösztön. Az állatvilágban is ismeretes ez a kifejezés, de ott teljesen más értelmet kap. Az állatoknak is sokszor van okuk a gyilkolásra, de teljesen más motiváció hajtja őket.Legtöbbször csupán a táplálékszerzés, vadászterület megsértése vagy a félelem vezet náluk a gyilkoláshoz.
Az ember viszont mivel kiemelkedik az élővilág azon részéből, úgy gondolja, hogy mindent megtehet „büntetlenül”. Az ember tehát a kezdetektől fogva erőszakos, önfejű, és öntörvényű, és ez a gonosz hajlam vezetett az évszázadok során az állandó háborúskodáshoz, tömegmészárláshoz. 

Persze az embernek nemcsak negatív oldala van, hiszen a leleményessége révén az életben maradási ösztöne, segítette ahhoz, hogy leküzdjön sok olyan megpróbáltatást is, amit a saját háborúi okoztak. Mint pld. a pusztító járványok, vírusok elleni küzdelme, az orvostudomány fejlődése az újjáépítés, az új kezdet. A nagyszerű találmányokkal és a törvények felismerésével, definícióba foglalásával egyre élhetőbbé, könnyebbé és kényelmesebbé is tette a világot. A nagy vívmányok, mint az elektromosság a gőzgép, távíró, majd később a rádióhullámok, aztán az űrkutatás, az informatikai forradalom egyre egyszerűbbé és egyben bonyolultabbá is tették az életet. Ez pedig odáig vezetett, hogy a mai társadalmunk már a saját találmányaitól függ. Próbáld csak ki, hogy két napig nem nyúlsz a mobiltelefonodhoz. Vagy mi történne, ha a lakásodban egy napra elmenne az internet szolgáltatás vagy csak az áram, vagy a víz… Így a generációnk teljes fogyasztói társadalommá és függő nemzedékké lett. Viszont a természetét nem tagadhatja meg ma sem. Ugyanaz a gyilkos ösztön uralja, mint az elmúlt évszázadok folyamán.

A haditechnika fejlődésével a háborús ösztöne még erőteljesebb és kiszámíthatatlanabbá vált. Míg a középkorban íjakkal, lándzsákkal lóháton, kivont karddal vívták a háborúkat és a katonák képzett, harcedzett ügyességén és gyorsaságán múlott egy csata kimenetele, addig a későbbi korok háborúiban már a lőfegyverek, ágyúk, tankok pusztító lövegei és a megfelelően felépített harci stratégia döntött.  Amíg a régi korokban a katonák egyértelműen tudták, hogy mi is a valódi tétje a háborúnak, mint pld. a haza védelme a betolakodókkal szemben. (lásd. A Török hódítások  - Magyarország végvárai, Eger, Nándorfehérvár diadala stb.) . Addig a későbbi korok háborúiban, mint az I. vagy a II. Világháború, mivel sok ország a háború hadszínterévé változott a harcoló katonák számára már nem volt olyan egyértelmű, hogy miért is harcolnak, és a jó vagy a rossz oldalon állnak. Persze a kirobbanó ok itt is érthető, de a háborúk borzalmai az évek alatt kiölték az emberekből az emberséget. Mi csak a háborús filmekből látjuk meg, amikor a katonák csak azért lövik le a számukra ellenségnek mondott népcsoport katonáit, mert parancsuk van rá, de valójában semmit nem tudnak az ellenfelükről. Nem ismerik a nyelvüket, nem ismerik a szokásaikat, nem tudnak semmit a családjukról, az érdeklődésükről, a személyiségükről csak egyszerűen legyilkolják őket, mert valaki azt ültette be a fejükbe, hogy ellenség és el kell pusztítani. Emlékezzetek csak a világháborúban Japán és Amerika ütközeteire. Számos film is készült ezekről a borzalmakról, és ma a II. világháború után 75 évvel emlékeket idézgetünk fel, és abban reménykedünk, hogy nem jön el egy következő világháború.  Sajnos az elmúlt esztendők válságai, a világválság, az Amerika és a régi Szovjetunió közötti hidegháborús időszak, az atomválság időnként felvillantott egy-egy gondolatot az ember agyában, hogy megismétlődhet? Sajnos a történelem folyamán az ember nem tanult a hibáiból és voltak, vannak események, amik bizony újratanuláshoz és ismétléshez vezettek és vezetnek. 

Atomkorszakban élünk, robotpilóták által vezérelt lopakodó szuperrepülőgépek, atomtengeralattjárók, és számítógépekkel vezérelt atomreaktorok, egyszerű gombnyomással indítható rakétasilók és sorolhatnám, mivel van még tele a mai hadiipar, olyan fegyverek, amikről talán nem is tudunk. Tehát ezek után jogos a felvetés erre a teóriára is: Kitörhetne a III. világháború, ami a világ végét okozhatja? A válasz: minden valószínűséggel igen. Az idő megérett rá. Ha csak az emberen múlik, minden bizonnyal. Viszont azt kell mondjam, hogy egyrészt az ember nagyon jól tudja, és ide értem a nagyhatalmak vezetőit, elnökeit a hadüggyel foglalkozó szakértőit, hogy ha kirobbanna egy III. világháború az az egész Földünk pusztulásához vezetne.

Tekintsétek meg ezt a rövidke videót ami bemutatja mit jelentene ez: 

https://www.youtube.com/watch?v=ORAbbrNHTbw

 Ha visszaemlékeztek arra, hogy a II. világháború lezárásánál Amerika, Japán kapitulációját két atombomba ledobásával érte el és annak milyen következményei lettek… 
A Hiroshimai atombomba pusztító ereje eltörpül amellett amilyen pusztításra a mai atomtöltetek képesek. 

https://hvg.hu/tudomany/20190805_atombomba_hirosima_nagaszaki

Másrészt talán megnyugtató lehet egy kicsit, amit a Máté evangéliumában olvashatunk a világ vége kapcsán:  

Mt 24:6 - 8 
Háborúkról fogtok majd hallani, s háborús hírek fognak keringeni. Vigyázzatok, ne kerítsen hatalmába benneteket a félelem, ezeknek be kell következniük, de ez még nem a vég.Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Éhínség, ragály üti fel a fejét, és a föld megrendül itt is, ott is.De ez még csak a kezdete a gyötrelmeknek. (Szent István Társulati ford.)

Ezek alapján tehát leszögezhetjük, hogy az esély megvan rá, hogy újabb háború okozza a világunk végét, de nem ez várható a jövőben. Jézus azt mondja: ne rémüljetek meg… mert ez még nem a vég. Tehát ez az összeesküvés- elmélet sem állja meg a helyét 100%-ban. 

Folytatása következik…  

Kiss Attila