„Mert két úrnak nem lehet szolgálni”

Gondolkodjatok el rajta!!!!!

 Jézus, amikor tanította az embereket, gyakran használta ezt a kifejezést: ”Akinek van füle, hallja…”és tudjátok, hogy mit akart ezzel kifejezni? Azt, hogy az Ő tanítását, csak az fogja érteni, aki cselekedni is akarja azt.

Mindez pedig nem kor, és végzettség függvénye, hanem akarat kérdése! Ez nem az embertől független tulajdonság, hanem nagyon is a szabad akarattól függ. Ugyanis mindenki saját maga dönti el, hogy akarja e cselekedni Jézus akaratát, vagy nem?

 Akinek az életében olyan szenvedélyek, szokások vannak, amiről eleve nem akar lemondani, hanem vallása gyakorlása, és hite mellett szeretné megtartani, az ilyen emberek a Bibliát sem fogják megérteni soha.

Talán volt olyan a Bibliában, amit egyszerűen csak átlapoztunk, mert kemény beszéd volt a számunkra, épp ezért nem tudtuk, vagy nem is akartuk értelmezni, mert az keresztülhúzta volna terveinket, számításainkat, kívánságainkat. A legtöbb ember olyan, amivel ütközik, azt vagy elkerüli, vagy félreteszi az útjából.

 Azonban van egy jobb megoldás! Helyén hagyjuk őket, és engedjük, hogy összetörjön rajta az akaratunk, az egész régi életünk! Ez azonban szenvedéssel jár együtt! Jézus követésében éppen ez a döntő, hogy vállaljuk e ezeket a szenvedéseket, amelyek a régi életünket maradéktalanul összetörik, akaratunkkal, kívánságainkkal együtt, vagy pedig folytatni akarjuk a megszokott kényelmes keresztyén életünket??

  Mikor Jézus példázatokban beszél a kősziklára és a homokra épített házról, akkor jól tudjuk, hogy a kőszikla, az magát Jézust példázza! Ezért, aki kősziklára építkezik, annak cselekedni kell, amit az Úr elvár tőle. És itt nem Teológiáról, hanem engedelmességről van szó.

Jézus azt tanítja, „Ha valaki én utánam akar jönni, vegye fel az ő Keresztyét”

A kegyelem (szuperkegyelem) evangéliumának félremagyarázása viszont azt tanítja, hogy csak igent kell mondanunk Jézusnak, és a többit Ő elvégzi helyettünk. Az ilyen keresztyén saját magát csapja be, mert azt gondolja, hogy krisztus építkezik, míg ő a saját akarata szerint élhet.

  Sokan még a keresztyének között is nem tudják megmagyarázni, hogy mi a világ? Próbáljuk tehát mindenki számára érthetővé tenni: Az életterünk, a sátánnak adatott bizonyos ideig, és bizonyos mértékig. Ő rendezi be, saját maga céljai érdekében. Ha ezt megértjük, akkor azt is, hogy miért mondja az Ige: „Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete” 1 János 2:15

Sajnos, bizony ma a legtöbb keresztyén ember nem érti, mit jelent a világ, ezért jól érzi benne magát, és szívesen fogadja a világ által kínált lehetőségeket. Úgy gondolják, hogy a világ csak a diszkó, vagy egyéb szórakozó helyek, de nem is gondolják, hogy üzleti élet, a vállalkozások, a pénz, és azon megvásárolt áruk, a sport, a hobbik, mind a világot jelentik. És ennek tudatában, akkor a világ urát szolgáljuk mindannyian?- merülhet fel a kérdés sokakban. Ugyanis ez mind a világ fejedelméhez tartozik. Az Ige pedig egyértelműen kijelenti, hogy nem lehet két úrnak szolgálni! Mit lehet egy hívő embernek ezzel kezdeni? Mivel nekünk, hívőknek is kell élelmet magunkhoz venni, mert a testnek táplálékra van szüksége, ezért étkezni fogunk. Testünket be kell ruhaneművel fedni, ezért öltözködünk. Boltba kell járnunk, mert meg kell vásárolni a szükséges dolgainkat, ezért megvesszük azokat is. stb. de akkor ugyan úgy élünk mint a hitetlen emberek?- kérdezhetik sokan. Nem, nem úgy, mert a szívünkbe bele van kódolva a Jézus Krisztus neve, és Őt imádjuk, Őt szolgáljuk. A világból csak azokat a szükséges dolgokat vesszük magunkhoz, ami nélkül nem élnénk, és a mindennapjainkban feltétlen szükség van. De nem gyönyörködünk benne, nincsenek szenvedélyeink, és a szabadidőnket az Úr dolgaival töltjük el.

 Az 5 Mózes 6:5-ben olvashatjuk: Szeressed azért az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből” Márpedig nem lehet azt mondani, hogy az Urat első helyre teszem, a világot pedig második helyre, hanem teljes szívből, elméből és lelkünkből kell szeretni az Urat!

Pál apostol azt mondta: „Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítik indulataival, kívánságaival együtt” Galata 5:24 Tehát nem csak a cselekedeteket kell megfeszíteni, hanem a kívánságokat is. Az Úr elvárja tőlünk, hogy csak a mennyei dolgokkal foglalkozzunk. „ Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak, a lélek szerint valók pedig a lélek dolgaira.

  Én úgy gondolom, mint ahogy egy jegyespár igyekszik minden idejét egymás közelében tölteni, mert szeretik egymást, ugyanígy kell a hívő embernek is nem csak reggel, meg este, hanem a nap különböző szakában is, az Úrral beszélgetni, ha lehetősége van rá. Azok az együtt töltött idők, nem mennek kárba, hanem még inkább elmélyítik az Úrral való kapcsolatot. Mint tudjuk, az életterünk itt a földön, a világban van, de bölcsen tudni kell megélni a hívő életünket! Legyünk felkészülve, mert az Úr nem tudjuk, mikor jön vissza az Övéiért?