„Mit nekünk, hisz naponta találunk okot a panaszkodásra!”- mondja sok ember. Ez sajnos valóság, mert a hívők és hitetlenek életében, mindig történik valami, ami akaratukkal nem egyező, és ilyenkor panaszkodnak. Persze nem biztos, hogy ők látják jól, de amikor saját akaratukkal nem egyezik, akkor lázadnak, panaszkodnak.
Egy nagyon fontos dologról viszont elfelejtkeznek ezek az emberek, hogy semmi nem történik, Isten megengedő akarata nélkül!! Isten mindenről tud, mindent lát, hall, ismeri a szívűnk titkait is, és amit nem enged meg most, azért hálásak lehetnek később. Ez bebizonyított tény, mert sok –sok ember tett már róla bizonyságot. pl. „ Milyen jó, hogy az Úr nem adta meg nekem, amire annyira vágytam!” Hiszen mi hajlamosak lennénk meggondolatlanul, bölcstelenség hiányában olyanokat megtenni, aminek később komoly következményei lennének.
Egyszer olvastam valahol, hogy a panaszkodás az „Isten akaratával szemben megy!”Ha elgondolkodunk rajta, valóban nagy igazság ez! Mi hát akkor a teendőnk?
Újjászületett keresztyéneknél nem okozhat ez különösebb gondot, sőt feltételezem eddig sem okozott, mert mindenben az Úrra hagyatkoznak! Csak imádkoznak az Úr vezetéséért, és mindent úgy fogadnak el, ahogy van.
Ki lehet erőltetni az Úrtól dolgokat, de mint már említettem, semmi jó nem származik belőle! Lehetséges pillanatnyilag jó, de később biztos nem.
Ezért legyünk engedelmesek Istennek! Hagyatkozzunk mindenben Őreá, mert ebből nékünk csak jó származhat! Ámen!