Boldogan gondolok vissza azokra az évekre, mikor egy-egy gyülekezet sátoros evangelizációkat tartott, és tömve volt a sátor emberrel. Nem csupán érdeklődők, kíváncsiskodók voltak ott, hanem Isten után vágyakozók! Olyanok, akik vágytak Isten közelségére, és ott a dicsőítés, igei szolgálat által, megérezhették az Úr jelenlétét.

Igen, csodálatosak voltak azok a több napig tartó alkalom sorozatok, mikor az emberek újra és újra feltöltődtek a Szent Szellem erejével, és szeretetben dicsőítették együtt az Urat.
Ezt ma is meg lehetne tenni, mert elvégre szabad vallásgyakorlás van, de lassan nincs kinek! Jézus azt mondta, hogy mikor az ember fia visszajön, vajon talál - e hitet a földön? Túl sok a világ által kínált lehetőség, ami olyannyira kívánatos, hogy az emberek azok után nyúlnak inkább. Nem vágynak már Isten közelségére, hanem a ma divatos országjárások, hazai kínálat, és a világháló kielégíti az igényeiket.
Szomorúan tapasztalom, hogy mikor beszélgetek egy-egy emberrel, mindaddig nagyon kedves, és van közös témánk, míg a világi dolgokról beszélünk, ha viszont, gyülekezetbe hívom, akkor kijelenti, hogy ő református! Nem tudom mit jelent számára, a református szó, de annyit mondhatok, hogy nem a vallás fog üdvösséget adni egyetlen embernek sem, hanem Jézus Krisztus! Nem az számít, hogy valaki melyik egyházhoz tartozik, hanem az, hogy megáll - e a Bibliai igazságban, vagy nem? Persze, tudjuk, hogy az ilyen embernek nincs ideje Istenre, mert nem akarja!
Mondhatom, hogy vidéken, ott ahol egyik ember ismeri a másikat, még nehézebb az evangelizáció.
Történt egyszer, hogy két ember így beszélgetett: „Vasárnap evangelizációs alkalmat tart x gyülekezet, menjünk el együtt.”mire a másik ezt mondta: „Tudod te, kik járnak oda? Az egyik alkoholista volt, a másik parázna, a harmadik……..- sorolta a múltbéli bűneiket. Rendben, de az volt, és most nézd meg, mivé formálta őket az Isten! Hát, nem is tudom- volt rá a válasz.
Milyen könnyű kidobni valakinek a nyakából a meghívásokat, persze nem mindegy, hogy Istennek mondasz nemet, vagy egy embernek.
Sok évvel ezelőtt moziban voltam üzemvezető, és mikor jöttek a fiatalok azt kérdezgették: Tessék mondani, vannak már sokan? És mikor látták rajtam, hogy nem értem, újra megkérdezték: Vettek már sokan jegyet? Nem azt nem értettem, amit kérdeztek, hanem azt, hogy egy film megnézéséhez miért kell még 100 másik embernek ott ülni? Ha a film miatt jöttem el, akkor nem mással leszek elfoglalva úgy sem.
Például én, A Passió c. filmet 8- adszorra néztem meg egy filmszínházban, ott ahol utolsó nap vetítették, és a nézőtéren 2-en ültünk. Nem az számított, hogy ki van még ott, hanem az, hogy lássam a filmet, hogy újra és újra átélhessem, Jézus szenvedéseit, hogy tudatosuljon bennem az értem tett áldozata.
Az emberekben nyáj szelleme van, ha odagyűlnek egy helyre, rögtön megy a többi is? Ezt megtapasztaljuk a világban.
A gyülekezetbe való hívogatás azonban nem megy olyan egyszerűen.  Néha olyan ellenállást vált ki az emberekben, amit nem is titkolnak. Sajnos nem a jóindulatot látják, hogy olyan helyre hívom őket, ahol én is biztonságban vagyok, ahol jól érezem magam, ahol az Úr is jelen van, ahol egy életbiztosítást lehet megkötni.
Tapasztalataim még előbbre visznek! Testvérek, nagyon közel van az Úr visszajövetele! Azt mondta Jézus: „És íme hamar eljövök; és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, amint az ő cselekedete lesz.” Jelenések 22:12
  Annak ellenére, hogy manapság egyre nehezebb becsalogatni az embereket a gyülekezetbe, egy fontos teendőnk akkor is van: tegyünk bizonyságot Krisztusról! Bár a világ már sokat hallott Istenről, de akkor sem hagyhatjuk abba, amit Jézus meghagyott nekünk: Hirdessétek az Evangéliumot mindenkinek.  Jézus azt mondta: „Elmenvén e széles világra, hirdessétek az Evangéliumot minden teremtésnek. Aki hisz és megkeresztelkedik az üdvözül, aki pedig nem az elkárhozik.” Márk 16: 15 - 16 Ez ennyire egyszerű. Nem a mi felelősségünk, hogy ki jut hitre és ki nem. A mi felelősségünk, hogy hirdetve legyen, és az életünkön keresztül be legyen mutatva az Isten országa, amely közöttünk van.
Jézus szava nem változott ma sem:
„Menjetek el azért, és tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!” Máté 28:19 - 20