Nagypéntek
Emlékezzünk most meg,
Arra felejthetetlen napra,
Mikor Jézus Krisztus az életét,
A bűnös emberekért adta.
Szívünkben éljük át,
Azt, amit akkor Ő érzett,
Az ütések kínzó fájdalmát,
Mitől az egész teste vérzett.
Csendesedjünk most el,
Szívünkből hulljon a megbánás könnye,
Mert ott voltunk mi is bűneinkkel,
A felbőszült tömegben.
De az Isten egyetlen Fia,
Bűneinkért kifizette az árat,
Hogy az övéit ne kárhozat,
Hanem az örökélet várja.
Hajtsuk meg fejünket,
Szívünket áztassa a megbánás,
Az értünk kiontott vér,
Hozott számunkra szabadulást.
írta: Dózsa Lajosné