De sokszor nem értem
De sokszor nem értem az utat,
amelyen Isten vezet.
És elfogadni is olyan nehéz,
Amit Ő megengedett.
Tudom, hogy nem érhet semmi baj,
csak úgymond véletlenül.
Először minden, ami engem ér,
Az Isten elé kerül.
Köszönöm, hogy Rád bízhatom,
Örökre már magam.
Amint vagyok, úgy jöhetek,
tehozzád, hű Uram!
Köszönöm, hogy csendet adsz,
ha szívem háborog.
Köszönöm, hogy minden nap,
Imádkozni tudok.
De sokszor nehéz lemondani,
arról, ami kedves nekem.
Nehéz a másiknak engedni,
a vitás kérdésekben.
De sokszor panaszkodva teszem,
hogy semmi nem sikerűl.
és közben azt észre sem veszem,
Hogy mennyi baj elkerül.
Szerzője ismeretlen