Betlehemi kenyércsoda
Letekintett az éhező világra,
Ő, Aki minket örökre szeret.
S a Betlehemi jászol szalmájára
Odatette ínségünket szánva,
Irgalmasan a kenyeret!
Azóta évszázadok telnek,
S az a kenyér ezernek és ezernek,
Éhezők millióinak elég.
Neked, nekem!
Mindenkinek, aki a pásztorok nyomában eltalál oda.
Ahogyan ők azon a csendes éjen…
Hogy ínsége örökre véget érjen,
S másokat is boldogan hívogasson.
Osztozni az égi kenyéren,
Betlehemi kenyércsoda…
Írta: Túrmezei Erzsébet