Ne mondd

Ne mond, hogy visszamenni,
Nem volna már erőd,
Ne mond, hogy késő van már,
Jobb lett volna előbb.

Ne mond, hogy a szeretet,
Elnyűtt vagy elszakadt,
Össze lehet még kötni,
Az elnyűtt szálakat.

Ne mond, hogy a szép érzés,
Csak mulandó csoda,
talán csak elhalványul,
Ha a sorsa mostoha.

Talán hűl egy kicsit,
Ha nem vigyázunk rája,
Sápad, mint a szikes föld,
Hervadó virága.

De ha szíved vágya kél,
A békesség után,
Ha nehéz is az úton,
Visszamenni muszáj.

Nyújtsd kezed annak,
Ki megbántott tégedet,
A Megbántott isten is,
Kezet nyújtott neked.