Teljes átadás= teljes áldás
Lehetséges sok keresztyén embernek nem kell elmagyarázni ennek a mondatnak a jelentését, de sajnos vannak, akik nem értik, de talán még akkor sem, amikor megmagyarázzák nekik.
Egy igazi keresztyén ember mindazt, amit Istentől kapott, azt az Úr további védelme alá kívánja helyezni.
Ilyen a saját életünk is, ami mindenkinek a legfontosabb. És mivel mindennél fontosabb, ezért olyan kezébe tesszük le, akiben megbízunk, akiről tudjuk, hogy vigyáz rá.
Erre a döntésre azonban sajnos kevesen szánják el magukat, inkább emberi okoskodással próbálják az életüket irányítgatni. Természetesen legtöbbször kudarcba torkollanak ezek az Isten nélküli dolgok. Persze még ebből sem tanul nagyon sok ember, mert a büszkeség ott él a szívében.
Vegyünk most magunk elé néhány manapság lejátszódott történetet és tanulságként okuljunk belőle!
-Többszáz hektáros gazdának volt egy kedvenc kutyája, akit családtagként kezeltek. Egyik nap a kutyus kiszökött a kapun, és két utcával arrébb a kint lévő aprójószágra támadt. Mikor az aprójószág tulajdonosa észrevette, megdobálta a kutyát, de az tovább folytatta a zsákmányolását, ezért dühében agyonverte.
A kutya gazdája elkezdte keresni kedvencét, de nem találta. Másoktól megtudta a hírt, hogy valószínű, elpusztult a kutyája.
A gazdag ember azt válaszolta: „Miért nem nyújtotta be a kárt, a számlát neki, és ő kifizette volna.”
Miért is nem nyújtotta be a kárigényt az ember, vagy egyáltalán tudta-e, hogy kié a kutya, aki ilyet tett? Nem tudni, de az bizonyos, hogy Isten meg akarta a szívét fájdítani ennek a gazdag embernek, aki nem tudott válságdíjat fizetni a kutyájáért, a sok pénze ellenére sem.
Pénze lett volna, amivel sok kutyát meg tudott volna venni, de Istennek nem ez volt a terve!
Mély fájdalmat okozott számukra az elveszített kutyus!

-Volt egy fiatal fiú, aki ipari tanuló volt, és már időnként asztalos mesternél dolgozgatott egy-egy kis munkát, amiért fizetést is kapott.
Fizetés előtt a fiú édesanyjával beszélgetett és azt mondta: „Ha holnap megkapom a fizetésem, még Isten sem tud benne megállítani, hogy veszek egy magnót”
Az édesanyja csak ránézett, de egy szót sem szólt.
Másnap fizetés napja volt a fiú nagyon várta a ledolgozott munkáért járó fizetést, de a mester nem fizetett neki.
A fizetést 2 nap múlva kapta meg, de addigra valamit már Isten a szívébe ültetett, ami gondolkodni késztette.
Mikor édesanyjával találkozott azt mondta: „Ember tervez, Isten végez”

Volt egy fiatalpár, akik Karácsonykor összehívták a családot, hogy együtt ünnepeljenek, ugyanis azt tervezték, hogy következő Karácsonyt, már az újszülött babával akarják tölteni. Persze Istent kihagyták ebből a tervből. Nem voltak rá kíváncsiak, hogy Isten adni akar-e gyermeket nekik, és egyáltalán mikor?
Sajnos, de a következő Karácsonyt is gyermek nélkül töltötték.

Sorolhatnám a sok példát, amit meggondolatanúl elkövetünk, akár gyermektervezéssel, munkahely választással, vagy más egyébbel, de később rájövünk, hogy egyedül csak az a jó, ha Istenre hagyatkozunk mindenben!