Csodálattal tapasztalom meg az Úr munkáját naponta az életemben, és azt érzem, hogy engedelmes szívre van szükségem ahhoz, hogy az Úr terve megvalósuljon.
Talán azzal kezdeném, hogy én is e földön élő bűnös ember vagyok, és bizony a sátán nekem is naponta előkészíti azokat a bosszantó dolgokat, amiket másoknak is. Az lenne a legfontosabb, hogy keresztyénként megpróbáljunk nagyobb türelmet parancsolni magunknak, még ha nem is mindig sikerül. Hiszen a türelem az egyike azoknak a lelki gyümölcsöknek, amelyet csak kevesen teremnek meg, de ennek hiányában csak Isten ellen cselekedünk.
Nos, ez a türelem sajnos hiányzott az életemből, amikor a férjemmel egy vitába keveredtünk. Kicsit tartósra sikerült, mert amit az Ige tanácsol, hogy „…a nap ne menjen le a ti haragotokkal” sajnos nem tudtuk betartani, mivel a nap lement és úgy aludtunk el haraggal a szívünkben.
Másnap a reggeli ima után az Úr ezt az Igét hozta elém: „Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emésszétek. Mondom pedig Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. Mert a test a Lélek ellen törekszik, a Lélek pedig a test ellen. Ezek pedig egymással ellenkednek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok” Galatákhoz írt levél 5: 15 – 17. A szavak világosan beszéltek hozzám, de valahogyan úgy alakult, hogy elmaradt a megbékélés.
Az ezt követő reggelen pedig ezt az Igét küldte az Úr:  „Keressétek a jót, és ne a gonoszt, hogy éljetek, és akkor veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, amint mondjátok. Gyűlöljétek a gonoszt, és szeressétek a jót, állítsátok vissza a kapuban az igazságot, talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene József maradékainak” Ámos 5:14-15
Ekkorra számomra már egyértelművé vált, hogy az Úr figyelmeztetései ezek az Igék. De néha a szív jobban érti mit kellene tenni, mint amit a test hajlandó megtenni.
Majd eltelt néhány nap, és az egyik testvérem küldött nekem egy nagyon szép kis videófilmet. A kisfilm egy mindenkor aktuális üzenetet hordozott: „Jézus vissza fog jönni” címmel.
Mialatt néztem a filmet, végig sírtam. A szívem legmélyéről felszakadó könnyek voltak ezek. Az elragadtatás csodálatos örömét tárta elém, ami a szívemben egy hatalmas vágyat indított el.
A kárhozatra térők miatt, pedig a saját bűneim kissé félelmet okoztak bennem. A kettő keveredése azt hozta magával, hogy még a másnap reggeli imám is bűnbánattal töltődtek tele. Keservesen jöttek elém a bűneim, amikre emberi magyarázattal nem lehet választ adni. Megalázkodva, könnyek között éreztem, hogy én vagyok a legnagyobb bűnös a világon, és talán az én bűneimre nincs is bocsánat. Csak sírtam, és sírtam. De az Úr az én gondolataimba hozta azt, hogy Jézus éppen a bűneink miatt halt meg a Golgotán, hogy ne legyen a sátán a vádlónk. Ő magára vette a bűneinket és kifizette a váltságdíjat az én bűneimért is. Azt éreztem, hogy én is ott voltam a Golgotán a súlyos bűneimmel és „feszítsd meg!” -et kiáltoztam. Valójában egy felismerés történt bennem, ami egy bűnrendezést eredményezett nálam, ez pedig megkönnyebbülést hozott a szívembe. A szívem legmélyéről feltörő bűnbánatra, bűnbocsánat volt az Úr válasza.  Ugyanis ezt az Igét küldte a számomra: „Bizony bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja, és hisz, annak aki engem elbocsátott, örök élete van, és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre” János 5:24
Ez a csodálatos Igevers tehát megnyugvást hozott a szívembe.
Ezután úgy éreztem, hogy milyen jó is lenne ilyen tisztán megmaradni! Milyen jó, hogy az Úr így gondoskodik rólunk. Mint egy anya, aki tisztogatja, tanítja a gyermekét, az Úr is hasonlóan bánik velünk. Gondot visel ránk, hogy ha szükséges figyelmeztet, megfedd, de bátorít, és olykor megsimogat bennünket!
Köszönöm az Úrnak az Ő gondoskodó szeretetét, hogy nem enged bennünket elveszni, ha engedelmesek vagyunk. Ő jó úton vezet minket. Ámen!

Dózsa Lajosné