Érezted már azt egy nehéz nap után, hogy úgy szeretnél elbújni a világ elől, elmenni az emberek elől, hogy ne kelljen senkihez se szólni? Távol lenni mindentől és mindenkitől. Voltak már napok az életedben mikor azt érezted, hogy semmi sem akar összejönni? Bármihez is kezdesz nem úgy sikerül, ahogy eltervezted. Vagy azt, hogy legszívesebben sírnál, de mégis mosolyognod kell?
Azonban elbújhatsz a világ elől, elfuthatsz az emberek elől, bezárkózhatsz teljesen, de egy valaki elől nem futhatsz el. Van valaki, aki ismeri jól minden szándékodat, valaki aki tudja, hogy hol vagy, aki megtalál a hegyen, vagy épp lent a völgyben, aki még a túlsó parton is rád talál.

Így szól egy imádság a Zsoltárok könyvéből:
„Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem. Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni. Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak? Ha a mennybe szállnék ott vagy, ha a holtak hazájába feküdnék le, te ott is ott vagy. Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem. Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság: a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság.”
Zsoltárok könyve 139:1-12

Isten mindenütt ott van. Jelen van bárhol is lennél és bárhova is akarnál elfutni.
Ott van egy nehéz nap után, amikor már nincs erőd semmihez, és a legszívesebben mindent feladnál, de Ő jön a szeretetével és új erőt ad a következő naphoz, a folytatáshoz.
Ott van, amikor fáj a szíved, és nem tudod elmondani senkinek, vagy épp nem ért meg senki. Ő látja ezt a fájdalmat, begyógyítja a sebeket, és megvigasztal, úgy ahogy senki más nem tudna. Ott van, amikor viharokon kell átmenned, lecsendesíti ezeket a hullámokat, mikor már úgy érzed, hogy elnyelne a sötétség. Veled van egy nehéz vizsgán, amin azt gondolnád, hogy nem tudsz átmenni, de megadja a kellő tudást és segítséget ahhoz, hogy sikerüljön. Ott van a munkahelyeden, amikor egy új feladatot kell megoldanod.

De Ő nem hagy el akkor sem, amikor hibázol, amikor rossz útra téved a lábad. Akkor is odamehetsz Hozzá, Ő nem taszít el magától, ha bűnbánó szívünket visszük elé. Új esélyt ad, mindig újat. Egyik kedvenc énekem így szól: „Nem számít milyen sokszor estem már el, ma is eljössz hozzám és megszentelsz, minden oldalról körbefogtál, Te vagy megmentőm, aki nevemen hívtál.” Valóban nem számít, hogy hányszor kezded újra, Ő mindig hisz benned, abban, hogy most meg tudod csinálni. Ő nem vádol azért, amit a múltban elkövettél, sokkal többet lát benned, mint amit te látsz magadban.

Állj most meg egy kicsit, és ne fuss tovább. Ne próbálj elmenekülni Isten elől. Legalább előtte, vedd le az álarcot, és öntsd ki neki a szíved. Hidd el, nem hagy magadra. Lehet egyedül vagy a szobádban és azon tűnődsz, hogy nincs senki, aki melletted állna, aki megértene. De Isten ott van, figyel rád, megvigasztal, meghallgat, csendesen jön az Ő szeretetével. Újjá formál, hisz Ő képes egy pillanat alatt megváltoztatni a gondolataid és az egész életed.

Ezért nyisd meg most előtte a szíved és engedd, hogy szeressen, engedd, hogy betöltsön jelenlétével. És meg látod, minél közelebb engeded Őt magadhoz, minél többször átéled szabadítását, egyre nagyobb és mélyebb szeretetet fogsz érezni iránta. És nem fogsz keresni már semmi, senki másban boldogságot, mert tudod, hogy mindezt Ő tudja megadni.