„Aki engem szolgál, engem kövessen, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya” (János 12:26)

A fenti Igét olvasva melegség járta át a szívemet, és mosolyogva kezdtem boncolgatni a sorokat.  Ez a többszörösen összetett mondat milyen sok mindent mond számunkra... Nézzük csak: A első mondatban egy felszólítás történik Jézus részéről, hogy mindazok, akik Őt szolgálják, Őt kövessék! Nem csak az illem kedvéért, hanem biztosan megfigyeltétek már, hogy ha valaki a másik közelében van, kezdi felvenni annak szokásait. Megpróbál úgy öltözködni, vagy néha életritmusa is a másikhoz változik. Milyen jó is lenne a mi számunkra, ha nagyon hasonlítanánk a Megváltónkhoz. Ez pedig csak úgy érhető el, ha valóban, minden gondolatunk az Úr körül forog! Követjük Őt olyan távolságban, hogy ha szól hozzánk, azt meghalljuk. Sem lemaradva, sem megelőzve, hanem közvetlen mögötte járjunk! Ahhoz, Aki annyira szeret, hogy az életét adta mindannyiunk bűneiért, hogy örök életünk lehessen. Nem felajánlotta, hogy járhatunk Vele, vagy milyen jó lesz, ha mi is ott leszünk mellette, hanem egyértelműen azt mondta: „Engem kövessen!” Jézus nem mond más lehetőséget számunkra, hanem kötelező haladás irányt határoz meg.
Majd az Úr egy örömhírt közöl velünk: „Ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is”. Kell -e nekünk ettől jobb hír, mint, hogy együtt lehetünk Jézussal? Ő helyet készít nekünk a Mennyben, milyen csodálatos ígéret ez! Ezt ígéri a János 14:2-3-ban „Az én Atyám házában sok lakóhely van, ha pedig nem volna, megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek nektek, ismét eljövök, hogy magamhoz vegyelek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek”
Az Úr szava garancia arra, hogy ez így fog lenni! Hisz Ő maga az „Igazság”, tehát amit mond, az mind igaz!!!
És végül az Úr ismét egy jó hírt mond a számunkra:„Megbecsüli azt az Atya”. Tudnunk kell, hogy Jézus mindig tisztelte az Atyát, engedelmes volt neki. Mikor megszólították, hogy „Jó Uram”- Ő azt válaszolta- „Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.” (Lukács 18:19)
Testvérek, fel tudjuk mi ezt fogni, hogy mit is jelent ez a mi számunkra? A Jó Isten, a világ Teremtője, Aki a mindenséget teremtette, Ő megbecsül bennünket! Bennünket, azért mert elhisszük azt az igazságot, amit Jézus mond, és szolgáljuk, és követjük Őt.
Ha megfigyelitek, Jézus beszéde mindig tárgyilagos volt. Nem kell neki bizonygatni, hisz visszaellenőrizhetően, amit mondott, mindig igaz volt. Soha nem kellett tartani a lebukástól, hogy vajon hogyan leplezik le, mert Ő maga az Igazság.
Jézus a hozzá vezető útnál is csak egyet határozott meg. Ez pedig a keskeny út! Nincs lehetőség máshol járnunk, ha Vele akarunk a Mennyben lenni.
Ebben az Igében az Úr nem határozza meg, hogy ki szolgálja Őt, mert azt mondja: „Aki”- és itt van a szabad akarat, tehát a döntési jog a kezünkben van. De ha elhatároztuk magunkat, hogy Őt szolgáljuk, akkor Vele kell, hogy járjunk, és ennek a hűségnek egy nagy áldás a jutalma. „Isten megbecsül bennünket”.
Ha elgondolkodunk rajta, Jézus nem csak a jövőről beszél, hanem a máról is. Ugyanis a Szentlélek által folyton kapcsolatban tudunk lenni Jézussal. Ő az Atya jobbján ül, de elküldte nekünk a Szentlelket, Aki bennünk él, és általa teljes kapcsolatban lehetünk a nap minden percében. Ugye milyen jó is ez nekünk?
És ha a világi emberek egymás gondolatait is keresik (beosztottak a főnökéit) akkor annál inkább kell nekünk a Megváltónk gondolatait keresni. Ha szeretjük Jézust, azzal kedveskedjünk Neki, hogy ott legyünk állandóan mellette. Az, hogy ott lehetünk mindig Jézus mellett, a mi számunkra a kegyelem!