„ …legyen meg a Te akaratod, miképpen a Mennyben, azonképpen e Földön is.”  (Lukács 11:2)

Az ember rendkívül kreatív lény. Tervei, céljai, vágyai vannak, amelyeket a legkülönbözőbb módón próbál megvalósítani. Mindig előrehelyez az életében egy-egy számára fontos területet, amelyen változtatni akar, így tervezi a párválasztását, a tanulmányinak irányát, a munkahelykeresést és bármilyen hétköznapi tevékenységet, amely számára jónak tűnik. Igen, ilyenek vagyunk mi, emberek… A jobb fizikai és szellemi lét eléréséért terveket szövünk, vágyakat dédelgetünk és lépéseket teszünk. Isten szereti az Ő teremtményét, az embert. Szereti azt, amilyenek vagyunk… hogy vágyunk a boldogságra, vágyunk eredményekre, vágyunk arra, hogy talán régi álmainkat megvalósulni lássuk. Ő teremtett bennünket ilyenné… hogy vágyunk a jóra, vágyunk az örömre, vágyunk megbecsülésre. Mi emberek a célok megalkotásánál csupán egy nagy hibát követünk el… gyakran kihagyunk egy nagyon fontos személyt a tervalkotásokból. Több évtizedes keresztényektől, köztük magamtól is azt kérdezem: „ Még mindig nem hisszük el igazán, hogy Istennek milyen fontosak az álmaink? Még mindig nem értjük teljességében, hogy Neki van egy tökéletes terve az életünkre, amit idejében megvalósít? Még mindig félünk átadni a terveinket annak a Személynek, Aki a számunkra legjobbat hozhatja ki azokból?”  „Az embernek elméje gondolja meg az ő útját, de az Úr igazgatja annak járását.” (Péld.16:9) Isten jól ismer, tudja azt, hogy elménk gondolatokat szül, terveink és vágyaink születnek a jövőre nézve, de nem mindegy az, hogy a tervek megvalósításáért magunk teszünk görcsös lépéseket, vagy átadjuk azoknak igazgatását a Teremtőnek. Isten arra vár, hogy átadd az álmaidat Neki, hogy Ő igazgassa a tervek megvalósulásának útját az életedben. Szívünk mélységéig higgyük el azt, hogy Ő egy szeretetteljes szülő, aki már megfogantatásunk előtt is ismert és látja az egész életutunkat… az életutunkban adódó összes elágazást, lehetséges mellékutat, mélységeket és magasságokat. Ő látja a jövőt, mi nem… Őneki van hatalma változtatni a körülményeken, nekünk nincs… Legyen hát teljes bizodalmunk átadni neki a mi törékeny és még élettelen céljainkat, hogy Ő igazgassa azok megvalósulását.

Talán könnyű erről beszélni, de vajon könnyű-e kimondani: „Uram, legyen meg a Te akaratod!” Ki tudod-e ezt mondani, amikor kész terveid vannak valami felől? Ki tudod-e ezt mondani, amikor talán még B terved is van, ha esetleg nem sikerülne az A terv? Gyakran hangzanak el okoskodó imák Isten felé. Bár furán hangzik ez a jelző, hogy „okoskodó”, de nem is kerestem ide más szót, hiszen néha tényleg okoskodóak tudunk lenni még a hatalmas Istennel szemben is. Felvázolunk Neki egy lépésről lépésre összeállított tervezetet és elmagyarázzuk az Úrnak, hogy ez miért lesz jó. Néha azt is képesek vagyunk elmondani a Mindenható Istennek, hogy ha esetleg ezt nem tudná megvalósítani, akkor van más ötletünk is. Milyen furcsa erre gondolni… de néha tényleg ezt tesszük. Tanácsot adunk a Mindenható Királynak…

Az alapigénk a legfontosabb imádságunkból való részlet: „ …legyen meg a te akaratod, miképpen a Mennyben, azonképpen e Földön is.”  (Lukács 11:2) Milyen fontos naponként elmondani az Úrnak, hogy az kívánjuk, legyen meg az Ő akarata. Jézus ezért is foglalta bele az alapimádságunkba, a Mi Atyánk kezdetű imába, melyet megtanított az Ő tanítványaival. Szívünk mélyéig értsük meg, mennyire fontos ez az Úrnak, és mennyire kell ez a mi életünknek… hogy átadjuk magunkat az Ő akaratának. Hiszen gyakran megesik velünk, hogy az életünkbe sorra gyűlnek a kudarcok, a rossz döntések, és feltekintünk az Úrra: „Miért hagytad ezt, Uram???” Kérdezzük meg magunktól, vajon hagytunk beleszólást a Mesternek a körülményeink alakulásába? Ő szabad akaratot adott mindannyiunknak, de vágyik arra, hogy ennek ellenére mégis hívjuk Őt a dolgaink igazgatásában. Tudnunk kell, ez leginkább a mi érdekünk és adjunk hálát ezért a lehetőségért, hogy a Királyok Királya törődik az életünkkel!

A Mester mindenben példát adott nekünk, embereknek. A Gecsemáné kertben, az elfogatása előtt ekképpen imádkozott:

„Ismét elmene másodszor is és könyörge, mondván: „Atyám! Ha el nem múlhatik tőlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a Te akaratod.„(Máté 26:42)

Most, év elején hozzunk egy döntést, mely kihathat az egész évünkre. Mondjuk azt az Úrnak: „Istenem, én Tőled való terveket és álmokat szeretnék látni, és nem emberi erőből fakadó lépéseket akarok tenni a megvalósításukért, hanem a Te kezedbe teszem le a szívemben levő összes álmomat. Csak azokat a terveket végezd be, amelyek a Te terveid velem, hiszen Te látod a jövőt. Te igazgasd a céljaim megvalósulását, és adj erőt minden nap kimondanom, hogy ATYÁM NE AZ ÉN AKARATOM LEGYEN MEG, HANEM A TIÉD… hiszen erre tanítottál Jézus, amit Te tanítasz, az a legjobb nekem.”