Azt gondolom, mindnyájan vágyunk arra, hogy életünk minden napja, minden területe, minden döntése Isteni vezetés alatt legyen. Az Úr pedig  kész arra, hogy vezessen, tanácsoljon bennünket, és bevégezze az életünkre gondolt jó tervét. Kimondani talán nekünk is könnyű azt, hogy Rá bízzuk magunkat, azonban csak akkor tudjuk gyakorlatban átadni az irányítást Neki, ha a felszínes kapcsolatról lemondva, valóságosan elkötelezzük magunkat Isten mellett, és bizalmunk nem lesz többé ingatag, vagy feltételekhez kötött.

Az Ószövetségben találkozunk 3 fiatalemberrel, akiktől sokat tanulhatunk az Isten iránti hűségről, és hitről.

Sidrák, Misák és Abednégó története. 3 zsidó férfiről van itt szó, akiket az akkori király, Nabukonodozor a babiloni tartomány gondviselésére rendelt. Ez a király egy arany képet állítatott, melyet istenként kellett tisztelnie a népnek, és ha hangszernek hangját hallották, rögtön le kellett borulniuk a kép előtt, aki ezt nem tette, tüzes kemencébe vettetik.  Azonban ez a 3 férfiú nem borult le a bálvány előtt.

Dániel 3:14-18

„Szóla Nabukodonozor, és monda nékik: Sidrák, Misák és Abednégó! Szántszándékból nem tisztelitek-é az én istenemet és nem imádjátok-é az arany állóképet, a melyet felállíttattam? Ha tehát készek vagytok: mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, citerának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát, leboruljatok és imádjátok az állóképet, a melyet én csináltattam. De ha nem imádjátok, tüstént bevettettek az égő, tüzes kemencébe; és kicsoda az az Isten, a ki kiszabadítson titeket az én kezeimből? Felelének Sidrák, Misák és Abednégó, és mondának a királynak: Oh Nabukodonozor! Nem szükség erre felelnünk néked. Ímé, a mi Istenünk, a kit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemenczéből, és a te kezedből is, oh király, kiszabadít minket. De ha nem tenné is, legyen tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk, és az arany állóképet, amelyet felállíttatál, nem imádjuk.”

Az első, és nagyon fontos dolog, amit tanulhatunk ebből a történetből:

-          Megingathatatlan hűség Isten iránt. – Az említett 3 férfi elöljárók  voltak, gyakorlatilag példát kellett volna mutatniuk abban, hogy a király szavát betartsák, de nem tették. Csalódást okoztak ezzel a királynak, és ennek bizony számolni kellett a következményeivel.

Azt látjuk, hogy egy döntést kellett hozniuk: biztosan fontos volt az, hogy a király elöljárók lehettek, de MÉG FONTOSABB volt, hogy a Mennyei Király gyermekei voltak… és akármilyen helyzet is állt elő, elsősorban Hozzá akartak hűségesek lenni… az Ő kedvében akartak járni… akkor is, ha ezzel csalódást okoztak másnak.

Nyilván fontos nekünk is az a szerep, amit betöltünk itt a Földön, de ha dönteni kell, vajon fontosabb-e, mint az, hogy hűségesek legyünk a Mennyei Királyhoz?

Ha a földön betöltött szerepekre gondolunk, egyértelműen fontos, hogy édesanya vagyok… hogy nagyszülő vagyok… hogy osztályvezető vagyok a cégemnél… de amikor olyan helyzet adódik, hogy választani kell, a családom, a felettesem kedvében járok-e, vagy az Úr kedvében, VAJON KIT VÁLASZTOK? Egész egyszerű dolgokra is gondolhatunk itt, mint kire szánom az időmet? Egy családi, vagy munkahelyi programot választok, vagy Istentiszteleti alkalmat? Ha a családom nem keresztény, akkor is kiállok-e újból és újból a hitem mellett? Még akkor is, ha Istenhez való hűségem következménye – valószínű, nem tüzes kemence – de sértődés, kivetettség, egyéb hátrány. stb…

Megingathatatlan hűség, ez elengedhetetlen Isten gyermekének.

-          Stabil hit – „…a mi Istenünk, a kit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemencéből, és a te kezedből is, oh király, kiszabadít minket.” Nincs bennük kérdés. Isten meg tudja tenni, képes rá. Elgondolkodtam, hogy vajon hányunk tudná kimondani egy egyértelmű következményről, hogy mégsem úgy fog történni, mert Isten hatalma képes megváltoztatni a megváltozhatatlant. Amikor diagnosztizálnak egy betegséget, aminek a kimenetele egyértelmű az orvosok előtt, ekkora hittel tudjuk-e kimondani, hogy a mi Istenünk, akit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani?

Amikor kimondanak ránk egy ítéletet iskolában, munkahelyen, vagy éppen a behajtó cég által, eszedbe jut-e hogy az Isten, akit szolgálsz, ki tud szabadítani???

-          Feltétel nélküli szeretet Isten felé – Az előbbiekben olvastuk, hogy micsoda kétkedés nélküli hittel voltak afelől, hogy Istennek hatalmában áll kiszabadítani őket, de valami ennél is fontosabb érzés nyilvánult meg bennük: „De ha nem tenné is, legyen tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk”

Ha nem tenné is… Amikor szeretném, hogy megtegyen valamit az Úr… teljes mértékig biztos vagyok abban, hogy hatalmában áll megtenni… AKKOR mutatkozik meg az Istennel való kapcsolatom mélysége… hogy vajon megtörténik-e az akaratátadás? Mintha azt mondanánk Istennek: Hiszem, hogy megtehetnéd, de legyen a Te akaratod szerint.

Ahogy Jézus is tette a Gecsemáné-kertben: „Ha lehet, múljék el tőlem ez a pohár, de ne az én akaratom legyen meg, hanem a Tiéd Atyám!”

És ha megtörtént az akaratátadás, kell, hogy ŐSZINTÉN érezzük a szívünkben: akárhogy is lesz, akár az én akaratommal egyező a döntésed Istenem, akár nem, az semmit sem változtat a szeretetemen Irántad. Mert meg vagyok győződve, hogy a Te terved a legjobb!

Vajon ki tudjuk-e mondani őszintén a kéréseink után:

„Ha nem tennéd is… akkor is ugyanúgy szeretlek Téged”

Kérlek, gyógyíts meg engem… gyógyítsd meg a szeretteimet… de ha nem tennéd, akkor is hűséges maradok Hozzád!

Kérlek, segíts, hogy vegyenek fel abba az iskolába, ahová menni szeretnék, de ha nem tennéd is, akkor is hűséges maradok Hozzád!

Kérlek, adj nekem anyagi előrejutást, de ha nem tennéd is…

Mert a mi szeretetünk Jézus felé nem néhány kívánságteljesítésen alapszik, hanem azon a hálán, ami a megváltás miatt a szívünkben él. Emellett pedig sokszoros bizonyságunk van afelől, hogy Isten még a legnehezebb időszakokból is áldást munkál számunkra, bátran Rábízhatjuk magunkat.

Záró gondolatként a történetből láthatjuk azt, hogy végül csoda történt, és hitük szerint lett, Isten kimenekítette őket a tüzes kemencéből, és a csoda láttán megtért a Király, és az egész nép Isten felé fordult.

Isten eszközként akar használni bennünket, és az életünkben bekövetkező csodákból, bizonyságokból akarja megmutatni a világnak, milyen hatalmas Isten Ő. Ehhez azonban életünkben ki formálódnia annak a 3 fontos erénynek, amit a történetben láthattunk: Megingathatatlan hűség Isten iránt, Stabil hit, Feltétel nélküli szeretet Isten felé.