És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljönni az ég felhőiben, nagyhatalommal, dicsőséggel” Máté 24:29-30
A fenti két Igeszakasz, tudom, hogy minden emberben mélységes félelmet okoz, legyen az hívő, avagy hitetlen.A Máté 24-ben Jézus, az Ő visszajöveteléről és a világ végéről beszél, mindarról az igazságról, ami be fog következni.
Ma nagyon kevés embernek jut eszébe ez az idő, ugyanis mindenki igyekszik rózsaszínben látni a jelenét és jövőjét. Azt mondják a földön olyan rövid ideig él az ember, hogy miért is foglalkozzanak rossz dolgokkal, ami elrontja a hangulatukat?
Megharcolják az igazukat, élnek a mának, és majd lesz valahogy!
Miért kell hallgatni a rádiót, ami tele van rossz hírekkel, miért foglakozzanak azzal, ami rombolja a kedvüket?
Én erre azt szoktam mondani: „Ha valamiről nem beszélünk, az attól még van!” Édesanyám pedig azt mondta: „Jobb félni, mint megijedni.”
Valóban, bölcs ember tudja, hogy nem a majomtól származunk, hallott már Istenről, Jézusról, és ha még nem is tudja, hogy mivel tartozik az Úrnak, de „megpróbál fedezék alá menekülni, mielőtt esik az eső”.
Tehát, olyan alapokra építi a földi házát, ami erős sziklán áll, és talán gondol a lelki házára is.
Bízunk benne, hogy a keresztyén ember már tudatosan építi a lelki házát, ami biztonságot nyújt számára a jelenben, és a jövőben.
Tudatosan dolgozza fel Jézus beszédét, amit a világ végéről, és az Ő visszajöveteléről mondott.
Emberek vagyunk, és hiába van hitünk, hiába mondjuk el naponta: „Uram, olyan jó lenne már Veled lenni!” Mégis mikor betegek vagyunk, a gyógyulásért könyörgünk. Emberek vagyunk!
Nyugtalanok vagyunk a nagy találkozástól, amit pedig annyira várunk, mert nem érezzünk, hogy teljesen úgy tudtunk élni, ahogy az Úr elvárja tőlünk! Persze nem mindenki, mert van keresztyének között is, aki teljes mértékben azzal fedi le a félelmét, hogy kegyelem alatt élünk! És ha kegyelem alatt élünk, akkor minden meg van bocsátva.
Igen megbocsáttatik azoknak, akik megbánják, és bűnükért bocsánatot kérnek, és igyekeznek bűn nélkül követni az Urat. Tehát a „kegyelem”nem azt jelenti, hogy a végtelenségig szándékosan követhetjük el a bűnöket, mert az Úr úgyis megbocsátja.
„A nap elsötétedik, a csillagok lehullanak az égről, a hold nem fénylik, az egek erőségei megrendülnek….”ha elképzeljük, milyen rettenetes lesz ez a pillanat, mikor ez bekövetkezik, teljes sötétség, hatalmas ropogás, a föld beleremeg, érezzük, hogy nem bírjuk tovább…
„Ekkor feltetszik az Ember Fiának jele az égen, sír a föld minden nemzetsége, ….”Milyen pánik, sírás, ordítozás, lesz majd akkor a földön! Ez a pillanat az lesz, mikor már a kegyelem kapuja bezárult, és nincs tovább senki számára lehetőség a megtérésre. Ekkor milyen megbánás lesz majd a hitetlenek részéről, hogy miért is nem követték az Urat? De akkor már késő lesz!
A bolond szüzek történetben olvashattuk: A bolond szüzek nem vittek magukkal olajat, és kifogyott a lámpásukból. Elmentek a boltba olajért, ezidő alatt megérkezett a vőlegény, és az ajtó bezárult.
Így fog bezárulni minden ember előtt az kegyelem kapuja, mikor az Embernek Fia megjelenik az égen!
A Szent Lélek akkor már nem lesz a földön, és nem lesz lehetőséged tovább!
„Az egek erősségei megrendülnek, a hold nem fénylik, a nap nem világít, sír majd a föld minden nemzetsége………”
Ez az a pillanat, amit annyira várunk mi hívők, és ez az a pillanat melyben eldől, hogy az Úr elvisz-e magával, vagy itt maradunk a nagy nyomorúságban, amilyen még nem volt a földön, és nem is lesz - írja a Biblia.
Mi keresztyének várjuk, óhajtjuk Jézus visszajövetelét. Bár izgulunk ettől a nagy találkozástól, és ezért tele töltjük lámpásainkat olajjal, hogy nehogy akkor fogyjon ki, mikor Jézus megérkezik.
És azok az emberek, akik még nem fogadták el Jézust Megváltójuknak, olvassák el a Bibliából a fenti Igét, és döntsenek a jövőjük felől!
Az idők jelei itt vannak: „Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az embernek Fia eljő” Máté 25: 13