2Móz 19: 1-9 Ne ígérgess, fogadkozz felelőtlenül


Egy csodálatos tény számunkra, amit Isten Izráel fiaival tett.
Az Egyiptomi szabadulás által láthatjuk, hogy milyen Istennek szolgálunk.
Ő erős, hatalmas, győztes Úr. Nem olyan Isten, amit félre lehet vezetni. Őt nem lehet befolyásolni. Ő a világegyetem Ura és Teremtője.
Meghallotta népe jajgatását Egyiptomban és megszabadította őket nyomorgatóik kezéből. És azt ígérte nekik, hogy olyan földre vezeti őket, ahol bővölködni fognak.
Isten kettéválasztotta a tengert, Mannával és fürjekkel táplálta őket a pusztában.
A nép látta Isten tetteit ezért hitt.
A sínai hegynél Isten felajánlotta szövetségét a néppel. Isten az ő kegyelméből hozta ki Izráelt Egyiptomból. Nem, azért mert megérdemelte volna. De az Úr ezek után egy törvényt állított fel. Ez a törvény volt a szövetség feltétele. Isten garancia volt arra, hogy Ő a saját részéről megtartja, amit ígért.
5. 6. Vers Papok birodalma, szent nép – kiválasztott, Isten számára elkülönített a többi néptől.
7. vers Mózes közölte a néppel Isten akaratát.
A nép azonban bele sem gondolt, hogy mit ígért meg Istennek.
8. vers
Az Úr tudta, hogy Izráel mire képes és mire nem. Tulajdonképpen a törvénnyel akarta próbára tenni a nép elszántságát.
Felelőtlenek voltak, hiszen hiába ígérték meg: Mindent megteszünk, amit Isten mond!
Jobb lett volna, ha alázatosan bevallják Mózesnek és általa Istennek, hogy nem képesek mindent betartani. Mondhatták volna: Mondd meg Istennek, hogy Ő ismer minket, és tudja, hogy mi az amit meg tudunk tartani és mi az, amit nem. Isten szereti az Őszinte embereket.
Azt olvassuk a Zsoltárok könyvében:
Hogy tejesítsd a Felségesnek tett fogadásaidat.
Inkább ne ígérj semmit, minthogy megígéred, és nem teljesíted.
Jézus követése is fogadalomtételekkel jár együtt. Egyszer Jézushoz ment egy ember:
Én követlek téged, de elébb elmegyek és elbúcsúzom a családomtól.
Jézus válasza: Aki az eke szarvára veti kezeit és hátratekint az nem méltó az Isten országára.
A fogadkozás tehát nem egy jó dolog. Csak akkor fogadkozz, ha biztos vagy benne, hogy teljesíteni is tudod, amit megfogadtál.
Péter így fogadkozott: Uram, én kész vagyok veled akár a börtönbe menni is.
Amikor pedig kellett volna kiállni, akkor letagadta, hogy egyáltalán ismeri.
Fogadkozásokkal nemcsak egymást szomorítják az emberek, hanem Isten ellen is vétkeznek.
A nép tehát fogadkozott, hogy mindent megtesz, amit Isten kér, de lásd később 32. Részben Aranyborjút készíttet Áron pappal.
Ilyen a nép ma is. Fogadkozik, ígérget, és amikor tenni kell, akkor zúgolódik és elbújik a felelőségre vonás elől. Egymásra mutogat.
Másik példa: Mt 21: 28-31
Ugye melyik fiú cselekedte meg végül az atyja akaratát?
A hívő életemben is az a legjobb, ha nem fogadkozom, nem bizonygatom, hogy milyen jó hívő vagyok, hanem bemutatom az életemen keresztül, hogy mások lássák meg rajtam.
Teljesítsük, amit az Úrnak megfogadtunk. Ez az igazi Istenfélelem.
Izráelnek nem volt igazi Istenfélelem az életében. Bizonygatták, hogy ők betartják a törvényt és közben visszaéltek vele. Könnyedén megkövezték azt, aki szombatnapon rőzsét gyűjtött, de mikor Isten akaratát kellett teljesíteni akkor zúgolódtak.
A farizeusok ma is ezt teszik. Izraelben ma is megdobálják azt, aki utazásban van szombatnapon, míg más dologban bűnt követnek el.
Jézus mondja, ha valaki csak egyet is megront a parancsolatok közül, akkor az egész törvényt semmissé teszi. De ki merne újjal mutogatni a másikra. Szálka és gerenda példája vagy a parázna asszony vádlói.

Kedves olvasó tesvéreim! Éljünk úgy, hogy ne kelljen fogadkoznunk és ígéreteket tenni az Úrnak, hogy ezután másképp lesz, hanem legyünk alázatosak és őszinték.