Mindent legyőz a Szeretet
A hétköznapok is lehetnek szépek,
Mikor valami megdobbantja a szívedet.
Ha váratlanul a szemedbe néz egy szempár,
És érzed, hogy lábad a földbe gyökerezett már.
Két kezét remegőn tárja ki feléd,
S, tudod, hogy Isten küldte őt eléd.
Szótlanul álltok, csak a szívetek beszél,
Ez az a perc, amiért érdemes élni még.
Aztán jöttek a szürke hétköznapok,
Amik megpróbálták ledönteni ezt a pillanatot.
De a hármas kötél erős, és nem könnyen szakad,
Legyen bármily vihar, a fejek felett csak elhalad.
Teltek a hónapok is, de minden nap szebbé vált,
A szerelmesek megküzdöttek minden próbán át.
Kézen fogva sétáltak, és jövőjüket tervezték.
Egy-egy padba, fakéregbe nevüket bevésték.
Boldog pillanatok voltak az együtt töltött órák,
Érezték, a minden nap terheit csak így léphetik át.
A hétköznapok csodálatos ünnepekké váltak,
Mert a boldogság eltörpítette a problémákat.
Két ember szerelme mindenben tehet csodát,
Ha hűséggel egymáshoz ragaszkodnak egy életen át.
Arcukról a mosoly soha le nem fogyott,
Az élethez erőt a másiknak csak így adhatott.
Aztán jött egy nap, egy ünnep nap,
Mikor fehér ruhába öltözött a lány,
És Isten előtt kézjegyükkel erősítették meg,
Hogy végleg összetartoznak már.
Bár később sem lett kevesebb a próba,
De vállvetve szeretettel legyőztek újra meg újra.
A fát kivágták már, aminek a kérgébe véstek,
De szívükben a szeretet hűséggel égett.
Ezek a hétköznap csodái, az olthatatlan szeretet.
Ami minden körülmények között, csak szeret és szeret.
Van e nagyobb csoda, mint a próbák között is szeretni,
Te megtudod e, ezt a csodálatos gyümölcsöt teremni?
Szerző: Dózsa Lajosné
2014.04.04.