Gyónás és imádság
Sorra veszem a bűnöket,
Jaj, mindet, mindet elkövettem!
„Szeressed embertársaid”
Én önmagamon kívül senkit sem szerettem.
„Ne lopj!”
Ó hány szívet megloptam,
Az örömtől, a megnyugvástól,
És loptam, csaltam, hazudtam,
Vagy közönyből, vagy megszokásból.
„Ne ölj!”
Hát öltem! Számtalanszor!
Reményt, hitet és boldogságot,
Kiket bántottam, bocsássanak meg,
Legyen emlékük, az életük áldott.
„Parázna voltam”
Szemmel, gondolatban,
Ó, hányszor, hányszor, ki mondhatná meg?
Lényemben volt a hódító komiszság,
És ravasz voltam, mint egy rossz gyerek.
„És nem tiszteltem szüleimet sem”
Anyámnak keze legyen áldott,
Ő szeretett minden hibámmal együtt,
És megbocsátott, mindig megbocsátott.
Én Istenem!
Önző magamat tettem
Istenné életem felett,
S te kegyes voltál, nem büntettél,
Add, hogy dicsérjem, hittel szép neved!
Igaz neved, örök neved! Ámen
Írta: Kiss Ödön