Hogyha nézem
Hogyha nézem éltem vándorútját,
Fájdalomtól elszorul a szívem,
Gyarló vagyok én, mint minden ember,
Jézus nélkül nincs erőm nekem.
Hogyha egyedül akarom megjárni
Az előttem álló nagy hegyet,
Elfáradok, míg a csúcsra érek,
Jézus nélkül látom, nem lehet.
Nem csak hegyek vannak életünkben,
Hegyek között völgyek is.
Völgyek között oly sok a próba,
De a próbák között, ott van Jézus is.
Hogyha nézem életem vándorútját,
Boldog szívvel arra gondolok,
Meg kell járnom hegyet-völgyet nékem,
De tudom a Mennybe bejutok.
Ez a vágy hajt egyre engem,
Hisz Jézus nélkül nincs erőm nekem.
S Tőle kapom az örök életem.