Nézz rám Uram!

Fáradt a lábam, nincsen lábnyom,
Sem előttem, sem utánam.
A széles út kövein járok,
A keskeny útra sohasem találok,
Ha nem segítesz.

Tudom, hogy arra kéne mennem,
A vágy is ott van.
Itt benn, benn a szívemben,
Vezető kellene.

Aki elvezet a keskeny útra,
Göröngyökre, kövekre,
Hogy rátaláljak,
Felnézzek a keresztre.

S leroskadva, könnyben úszva,
Megköszönjem, hogy elvezettél,
Az egyetlen, az igazi,
keskeny útra.

Baloghné Szabó Mária