Uram tarts meg engemet
Elindultam a keskeny úton,
Hogy kövessem az Égi Mesterem,
Elhagytam a bűnös világot,
Mely csak lelket gyötrő tövist terem.
De midőn nyomába léptem,
Felém csapott a bűnnek árja,
Elragadni akarja a lelkemet,
Mely remegve Feléd kiáltja,
Uram, tarts meg engemet!
Szent véreddel fehérre mossál,
Hogy boldognak érzem magam!
S nyugodtan remélem, hogy az Úr keze,
Betölti minden szükségem.
De jön a lelkemnek ellensége,
Jön a sátán, hogy beszennyezzen,
Küzdök vele, de az erő kevés,
Hogy lelkem dísze el ne vesszen,
Uram, tarts meg engemet!
Az út kemény, rögös nagyon,
Gyenge lábam már elfáradt,
Megálljak, visszamenjek?
Nem, Nem! Ad még erőt, ki eddig adott.
Küzdök tovább, és bízva bízok,
Szemem rajta csüng, Vezéremen.
Halld meg kérésem és teljesítsd,
A Te szent tiszta ösvényeden,
Uram, tarts meg engem!