Az Ő szeretetével gondoskodott rólam is, amit a következő bizonyságban osztok meg veletek.
- Közel 30 éve kaptam férjemtől egy aranyláncot, amit szívesen viselek. Akkor még egy fáraó fej volt a medálon, de miután megtértem, a pásztorom kérte, hogy ne használjam azt a medált, ezért igyekeztem megszabadulni tőle. Helyette vettem egy kis keresztet. A napokban észrevettem, hogy a nyaklánckapocsnál, meg van kopva, ami veszélyezteti a biztonságát, azonban, megpróbáltam magam túltenni rajta.
Egyik nap a szobában levettem a pulóveremet, és észrevettem, hogy valami lefelé lógott a nyakamból. Jobban megvizsgáltam, és láttam, hogy a nyakláncom ki volt kapcsolódva, és a rajta lévő kereszt leesett. Körbenéztem, de nem láttam sehol, és közben arra gondoltam, nem is tudom, hol kapcsolódhatott ki? Kint dolgoztam az udvaron is, lehetséges, hogy ott hagytam el? Ebben a helyzetben, olyan nyugalom járta át a szívemet. Sajnáltam a keresztet, tudtam, milyen fontos dolgot szimbolizál, és tudtam azt is, hogy Isten nem engedi, hogy épp a kereszt elvesszen. És még meggyőződésből ki is mondtam: „Uram, én tudom, Te nem engeded, hogy a kereszt elvesszen, mert tudod milyen fontos ez az én számomra” Amint ott topogtam, oldalra néztem a szőnyegre és ott megvillant a kis arany kereszt. Lenyúltam érte, felvettem, magamhoz szorítottam és azt mondtam: „Köszönöm Istenem, hogy most is megsegítettél engem!”Meggyőződéssel tudtam és hittem, hogy meglesz a kereszt, mert számtalan megtapasztalásom volt már, ehhez hasonló. Nem abban hittem, hogy meglesz, hanem az Úr szeretete általi gondoskodásban hittem.
Legyen az Ő neve áldott mindenkor!
-Egy másik bizonyságot is itt szeretnék elmondani, ami szintén az Úr gondoskodása volt.
Egyik este bementem a szobába, hogy elhúzzam a sötétítő függönyt, de a villanyt nem kapcsoltam fel. Némi fény szűrődött be a nappaliból, ami által éppen csak tájékozódni lehetett. Miután elhúztam a függönyt, és jönni akartam ki, visszafordultam, és a fésülködő asztal tükör keretén lévő, kb. 2 cm-es valamit levettem. Ezen hirtelen én is megdöbbentem, de nem volt idő rá, mert az ujjaim között lévő valami mozogni kezdett. Kihoztam a fényre, és akkor láttam, hogy egy kellemetlen szagú bogár volt. Pillanatok alatt átfutott a fejemben, hogy ez a vérszívó bogár, már szépen betelepedett az ágyam mellett lévő fésülködő asztalra, hogy onnan könnyen megtaláljon engem. Nagyon hálás voltam Istennek, hogy megszabadított ettől a bogártól engem. Isteni gondoskodás volt ez is, hisz én nem is láttam, és nem is tudtam, hogy mi van a tükrön, csak kaptam az indíttatást, hogy vegyem le. Így, és hasonlóképpen gondoskodik rólunk az Úr, legyen áldott az Ő neve érte!!!