A Kegyelem
„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”Azt hiszem, mindnyájunk számára ismerősen csengenek ezek a versek. Egy csodálatos ajándéknak lettünk a birtokosai. Ez az ajándék a kegyelem. Nézzük meg mit is jelent a kegyelem? A görögben szereplő szó a khárisz több jelentést is tartalmaz a magyarban. Többek között jelenti: a kedvezést, a jóindulatot, a kivételezést, és a jutalmat
is. És ezek a kegyelem szó jelentéstartalmába szinte mind bele tartoznak.
A kegyelem cselekvő megnyilvánulása: Elengedni az adósságot. És ez az engesztelés által léphetett életbe. A kegyelem sok esetben a halálbüntetés alól való felmentést jelenti. A történelem folyamán a régi törvény kimondta, hogy a törvény által halálra ítélt az utolsó szó jogán még kérhetett valamit, akár kegyelmet is. Bár ezt nem minden esetben kapta meg, viszont a törvény hozója, a király vagy államfő adhatott neki kegyelmet. Ha a halára ítélt a végrehajtáskor valamilyen módon, a kivégző hóhér vagy eszköz hibájából mégis megmenekült, automatikusan kegyelmet kapott. Hiszen úgy mondták, hogy Isten adott neki kegyelmet, tehát kapott egy újabb esélyt az élethez.
A kegyelem Isten ajándéka számunkra, teljesen ingyen. A kegyelem árát maga Isten fizette ki Jézus Krisztus, az Ő Fia halála által. Vagyis nem volt olcsó. Az ár: vér volt. Ahogy Péter is mondja levelében: 1 Péter 1: 18 – 19.
„Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén”.
Jézus volt tehát az engesztelő áldozat, a bárány a bűneink bocsánatáért. Az Isten kegyelme megtartó, üdvözítő kegyelem a Jézus Krisztusban való hit által. Nem érdemeink szerint kaptuk ezt, és semmit sem tudnánk tenni azért, hogy ezt kiérdemeljük, mert „kegyelem által tartatunk meg hit által és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki se kérkedjék.”
Micsoda felfoghatatlan szinte rejtély számunkra hogy Isten úgy szerette ezt a világot, hogy egyszerűen úgy döntött, hogy kegyelmet ad azoknak, akik hisznek az Ő Fiában.
Noé idejében az Úr kegyetlenül megbüntette a világot a megsokasult bűn miatt. Eltörölte az életet a föld színéről és csak Noé, és családja talált kegyelmet Isten előtt.
Ma azonban kegyelemmel és irgalommal tekint a bűnös emberre, mivel látja, hogy rá van szorulva a kegyelemre. A kegyelem nélkül ugyanis elveszettek és halálos ítéltre méltók lennénk. Az Ő irgalmából azonban még szövetséget is szerzett velünk, melynek pecsétje a hit. Hiszen hit által van mindenünk. A kegyelem Isten szeretetéből és szentségéből fakad fel, tehát egy csodálatra méltóan szent ajándék.
Éljünk a kegyelemben és használjuk ki a kegyelem nyújtotta lehetőségeket, de soha ne éljünk vissza a kegyelemmel.
Kívánom azt, hogy gondolkozzunk el mindezeken újra és értékeljük, hálával ezt a nagyszerű ajándékot. Hiszen Isten ajándéka ez a számunkra, hit által.
is. És ezek a kegyelem szó jelentéstartalmába szinte mind bele tartoznak.
A kegyelem cselekvő megnyilvánulása: Elengedni az adósságot. És ez az engesztelés által léphetett életbe. A kegyelem sok esetben a halálbüntetés alól való felmentést jelenti. A történelem folyamán a régi törvény kimondta, hogy a törvény által halálra ítélt az utolsó szó jogán még kérhetett valamit, akár kegyelmet is. Bár ezt nem minden esetben kapta meg, viszont a törvény hozója, a király vagy államfő adhatott neki kegyelmet. Ha a halára ítélt a végrehajtáskor valamilyen módon, a kivégző hóhér vagy eszköz hibájából mégis megmenekült, automatikusan kegyelmet kapott. Hiszen úgy mondták, hogy Isten adott neki kegyelmet, tehát kapott egy újabb esélyt az élethez.
A kegyelem Isten ajándéka számunkra, teljesen ingyen. A kegyelem árát maga Isten fizette ki Jézus Krisztus, az Ő Fia halála által. Vagyis nem volt olcsó. Az ár: vér volt. Ahogy Péter is mondja levelében: 1 Péter 1: 18 – 19.
„Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén”.
Jézus volt tehát az engesztelő áldozat, a bárány a bűneink bocsánatáért. Az Isten kegyelme megtartó, üdvözítő kegyelem a Jézus Krisztusban való hit által. Nem érdemeink szerint kaptuk ezt, és semmit sem tudnánk tenni azért, hogy ezt kiérdemeljük, mert „kegyelem által tartatunk meg hit által és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki se kérkedjék.”
Micsoda felfoghatatlan szinte rejtély számunkra hogy Isten úgy szerette ezt a világot, hogy egyszerűen úgy döntött, hogy kegyelmet ad azoknak, akik hisznek az Ő Fiában.
Noé idejében az Úr kegyetlenül megbüntette a világot a megsokasult bűn miatt. Eltörölte az életet a föld színéről és csak Noé, és családja talált kegyelmet Isten előtt.
Ma azonban kegyelemmel és irgalommal tekint a bűnös emberre, mivel látja, hogy rá van szorulva a kegyelemre. A kegyelem nélkül ugyanis elveszettek és halálos ítéltre méltók lennénk. Az Ő irgalmából azonban még szövetséget is szerzett velünk, melynek pecsétje a hit. Hiszen hit által van mindenünk. A kegyelem Isten szeretetéből és szentségéből fakad fel, tehát egy csodálatra méltóan szent ajándék.
Éljünk a kegyelemben és használjuk ki a kegyelem nyújtotta lehetőségeket, de soha ne éljünk vissza a kegyelemmel.
Kívánom azt, hogy gondolkozzunk el mindezeken újra és értékeljük, hálával ezt a nagyszerű ajándékot. Hiszen Isten ajándéka ez a számunkra, hit által.