„És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Róma 12:2
A fenti ige egy határozott felszólítás számunkra, akik ujjá születtünk és az Isten útján járunk. Ne igazodjunk ehhez a világhoz. Vajon hogyan próbáljuk bemutatni a világnak Krisztust? Úgy hogy ugyanúgy viselkedünk, élünk, teszünk dolgokat, mint ők?
Abban a pillanatban, amikor elfogadtuk az Urat Megváltónknak, amikor a bemerítkezéssel megpecsételtük ezt a szerelmet az Úrral, a vízben maradt a mi régi és bűnös természetünk. És ez így van rendjén, levetve a régit, felöltözve az újat. Azonban a régi folyamatosan próbál előjönni, próbál újra a hatalmába keríteni, de Jézus erejével uralkodnunk kell raja.
„Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz, ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása, de te uralkodjál rajta.” 1Mz. 4:7
Pintér Bélának van egy dala, mely arról szól, hogy „Lehetetlen két lábbal, két úton járni, egy szívvel két Urat imádni…lehetetlen egyszerre két lovon ülni..bolond hazugság.” Nem lehet egyszerre az Urat is szolgálni és a világot is. Be kell mutatnunk a Krisztust, amit a leginkább a cselekedeteinkkel tudunk megtenni, de hogyan is tudnánk bemutatni, hogyan is tudna ránk bárki is felfigyelni, ha a cselekedeteink teljesen mást tükröznek, mint a szavaink. Hogyan kivánhatná meg bárki is ezt az életet, ha ugyanazt látja, mint amit a világban?
„Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít.” 1Kor. 10:23
Mindenre szabadságot kaptunk, a bennünk munkálkodó Szentlélek figyelmeztet, hogy mi az, ami hasznos, ami a mi és mások épülésére van, és mi az, ami nem használ. Ha az Isten Lelke szól, hogy ne tedd, akkor ne tedd meg, akkor sem ha ezért kinevetnek mások, még akkor se, ha keresztény testvérek nevetnek ki. Tartsuk tisztán a szívünket és ne engedjünk a világ csábításának. Mert a világ nagyon sok lehetőséget felkínál arra, hogy hogyan élhetünk, ugyanakkor ott van egy másik élet, amit annak idején választottunk. Amikor újabb és újabb hatások érnek kívülről, akkor újra tudnunk kell meghozni a döntést és emlékezni arra, hogy kit választottunk. Mert az Úr szabad akaratot adott és a szabad akarat egy olyan lehetőség a kezünkben, hogy általa eldönthetjük, hogy melyik utat válasszuk. A döntést mindig nekünk kell meghozni, de ha kitartunk az Úr mellett, és követjük Őt és mindazt, ami az Igében van, akkor Ő ott lesz mellettünk és átsegít minden akadályon és erőt ad, minden kívülről érkező kísértés legyőzéséhez.
„Ők térjenek meg tehozzád, de te ne térj Őhozzájuk.” Jer 15:19
Mutassuk be az életünkkel az Urat, és ne tegyünk csak azért valamit, hogy elfogadjanak, hogy beilleszkedjünk, hogy felfigyeljenek ránk. Ragaszkodjunk mindvégig azokhoz a tanításokhoz, melyeket az Úr adott nekünk. Hiszen ezek azok az útjelző táblák az életünkben, amiket követnünk kell, melyek által a helyes úton járhatunk.
Ne szélesítsük ki a határainkat csak azért, hogy magasabb posztra törjünk, hogy világi sikereket érjünk el, vagy hogy megfeleljünk az embereknek. Istennek akarjunk megfelelni, éljünk egy Neki tetsző életet, ami még ha közel sincs a tökéleteshez, de törekszik rá.