Lukács 2: 9 -16
És íme az Úrnak angyala hozzájuk jött és az Úrnak dicsősége körülvette őket: és nagy félelemmel megfélemlettek.
És ezt mondta az angyal nekik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz:
Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
És ekkor nagy hirtelenséggel megjelent az angyallal a mennyei seregek sokasága, akik az Istent dicsérték és ezt mondták:
Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
És miután elmentek az angyalok ő tőlük a mennybe, ezt mondták a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, amelyet az Úr megjelentett nékünk.
Elmentek hát nagy sietséggel és megtalálták Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, aki a jászolban feküdt.
Ma Krisztus születésnapját ünnepeljük. Isten Megtartó munkájának a kezdeti lépése ez.
Ezen az ünnepen csodálatos arra gondolni, hogy Isten megajándékozta a világot a kegyelemmel, Jézus Krisztusban. A világban sokan ezt az ünnepet a szeretet ünnepének nevezik, bár valójában a lényegét és a tartalmát nem értették meg igazán. Isten az emberek iránti szeretetét abban fejezte ki:, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia emberré lett értünk.
Isten ajándékai
Az egész üdvtörténet Isten megmentő munkájáról szól. Az Úr kezdetben elhatározta, hogy teremt egy világot, amely az Ő dicsőségét fogja hirdetni. Ő ebbe a munkába beleadta szívét, Lelkét, sőt Szellemét is, hogy minden igen jól sikerüljön. És ez így is történt. Az egész teremtett világ Isten hatalmáról beszél. Hiszen Istenről, mint Alkotóról tesznek bizonyságot a természet jelenségei, a hegyek, a növények az állatok, de maga a teremtett ember is.
Isten nagyon szereti ezt a világot, hiszen fenntartja, és gondoskodik róla.
Ami viszont fájdalmat okoz neki, az a legértékesebb teremtménye az ember, aki elszakadt tőle és önállóan, akarja Isten nélkül élni az életét.
Az Úr azonban már a kezdettekkor tudta, hogy ez így fog történi, ezért azt is eltervezte, hogy amikor már semmilyen kiútja nem lesz az embernek, mert a bűn elhatalmasodik rajta, akkor elküldi az Ő Fiát, Jézus Krisztust, hogy emberként élve mutassa meg az utat az Isten országába.
Isten olyan sok ajándékot adott már az embernek. Az emberbe a saját Szellemét lehelte bele, így lett az ember élőlénnyé. Neki adta a földet, a maga szépségével, kincseivel, hogy gondozza, és éljen rajta. De az ember visszaélt ezzel az ajándékkal.
Az Ószövetségi történelem arról beszél, hogy az Úr, kiválasztott egy népet, a sok közül, hogy megmentse, és bevigye az Ő országába. De ez a nép nem akarta ezt.
Isten népe volt, de ő olyan akart lenni, mint a többi bálványimádó nemzet. Földi királyságot akart magának, mert nem tisztelte Istent, mint Mennyei királyt.
Ez a nép folyamatos háborúskodások közepette, várta Isten ígéretének beteljesedését, a Megváltó érkezését.
Amikor pedig megszületett, ez a nép nem ismerte fel Őt. Mint ahogyan ma sem ismerik fel, hogy Ő a Messiás, aki élete árán mentette meg a világot a kárhozattól.
Isten annyira szereti az embert, hogy mindent megtett érte, hogy megmentse. Az ár ki van fizetve. A Jegy meg van vásárolva. Jézus nyújtja neked ma, és nem kell mást tenned, csak elfogadnod tőle, hogy te is az Ő országának polgára legyél. Ez ajándék számodra, Jézus a vérével fizette ki az árát.
Jézus születése, nem csupán egy karácsonyi történet, nem csak egy bepólyált, jászolban fekvő kisgyermekről szó ez, hanem arról, hogy Isten Fia, úgy jött a földre, hogy mindenki megtudhassa, Ő a világ Megváltója.
Karácsonyi történet.
Az alaptörténet mindnyájunk számára ismert, hiszen minden évben esik szó róla.
Mária és József Betlehemben részt vettek a népszámláláson, melyet Augusztus császár rendelt el. Mária áldott állapotban volt. Miközben ők ott voltak, beteltek Mária szülésének napjai. Nem kaptak helyet a vendégfogadóban, hiszen óriási tömeg özönlötte el Betlehem városát. Egy Istállóban kaptak menedéket, ahol Mária megszülte a világ Megváltóját. Eközben a város mellett a mezőn pásztorok őrizték nyájaikat az éjszakában. Ekkor az Úrnak angyala jelent meg, hogy bejelentse nekik az üdvtörténet egyik legfontosabb eseményét. Ezek az egyszerű Izraelita pásztor emberek természetesen megijedtek, a hirtelen megjelenő fény és dicsőség miatt.
Az angyal azonban azt mondta: Ne féljetek! Mert hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz.
Abban az időben egy fiúgyermek születése örömet jelentett nemcsak a szülőknek, hanem rokonoknak, és az egész törzsnek is.
Jézus születése minden ember számára örömet jelent, hiszen Jézusban Isten kegyelme és szeretete öltött testet. Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
Bár itt az emberek még nem tudták mit jelent ez, de hitték, hogy a Messiás születése változást hoz Izrael számára.
A Megtartó, vagy Megváltó, az Úr felkentje, Krisztusa, Betlehemben, Dávid király városában született meg, ahol a próféciák megjövendölték: Mikeás 5: 2
De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.
A prófécia beteljesedett. Isten beteljesítette ígéretét. A jel pedig, hogy egy kisgyermeket találnak feküdni a jászolban, nem csak a pásztoroknak volt jel.
A mi számunkra azért, mert Jézus ott hagyta a menny dicsőségét, fényességét, pompáját és egy istállóban jött világra, mintegy koldus szülők gyermeke, akit még egy vendégfogadóba sem engedtek be. Szegénnyé lett értünk, hogy meggazdagítson az Isten szeretete által.
Az angyali seregek sokasága, pedig együtt dicsőítette az Istent a pásztorok előtt.
Dicsőség a Magasságos mennyekben az Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jó akarat. Ez a dicshimnusz, sokat kell, hogy jelentsen a számunkra is.
A Dicsőség a mennyben lakozó Istennek szól, mindenkor. Övé minden dicsőség, mindenért, örökkön – örökké.
…a földön békesség. Jézus miután elkezdte a szolgálatát, azt mondta: Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek, nem úgy adom, ahogy a világ adja, hogy ne nyugtalankodjék a ti szívetek.
Ézsaiás 9: 6
Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lesz, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!
Mert a békesség fejedelme megszületett a földre. Ezért ez az esemény békével kell, hogy betöltse az emberi szíveket.
…az emberekhez jóakarat.
Kinek a jóakarata? Istené. Mert Isten jó szándéka az, hogy az emberek felismerjék a gyermekben, a Megváltót, a Krisztust, akit az Isten küldött, a világ megmentésére.
Ez Isten jóakaratából van.
Miután az angyalok visszamentek a mennybe, a pásztorok felkerekedtek és elmentek mindnyája Betlehembe és megtalálták Máriát és Józsefet, és a kisgyermeket bepólyálva a jászolban. Az ígéret tehát világosan láthatóan beteljesedett.
A legfontosabb ajándék.
Jézusban, az életben a legfontosabb ajándékot kaptuk meg: Az esélyt az üdvösséghez. Isten felkínálja mindenki számára. Nincs többé kárhoztató ítéletünk, ha elfogadjuk Jézust. Isten az Ő gyermekeiként tekint ránk. Jézusban elnyertük a fiúságot. Az Istennel való kapcsolat egyik legfontosabb szintjét. Isten már nem úgy néz le ránk, mint csupán emberekre, hanem, mint gyermekeire. Jézusban tehát minden a miénk lett. Ezért nagyon becsüld meg ezt az ajándékot, amiért nem te fáradtál, amit ingyen, Isten jó akaratából kaphattunk meg.
A családokban ma szent este egy ünnepi ajándékozós este van. Mindenki kaphat ajándékba valami különlegeset, valami értékeset, valami hasznosat, de ezek közül, egyik sem ér fel azzal az ajándékkal, amit Isten adott az Ő Fiában, Jézus Krisztusban.
Így emlékezzünk, és ünnepeljünk. Nem az ajándék teszi széppé a karácsonyt, hanem az a tudat, hogy Isten gondol ránk, és szeret minket.
Kedves olvasóink ezúton is kívánok Békés, boldog Karácsonyt mindenkinek!