Kövess Engem!

Látnunk kell, hogy az igazi megtérés egyik ismérve, hogy azon túl, hogy megváltozik az életünk, egy hihetetlen vágyat érzünk arra, hogy másokat is Krisztushoz vezessünk. Ez az első szeretet tüze által működik bennünk. Emlékezzetek csak, mentünk és hirdettük akkor is, ha esetleg nem fogadták, vagy csukott fülekre talált. Azonban az idő múlásával ez a tűz kissé elernyedt, alábbhagyott. Ez pedig annak a jele, hogy bár hitben és Isten tudományában nagyobbakká, okosabbakká, tapasztaltabbakká váltunk, de a Krisztussal való szoros kapcsolatban már nem vagyunk olyan hatásosak, mint kezdetben.
Azonban igazán akkor követjük Őt, ha emberhalásszá válunk. Krisztus ezt kéri tőlünk: „Kövess engem, és én emberhalásszá teszlek…”
Vannak, dolgok, amiket nekünk kell megtennünk: „kövess engem!” –mondja a Mester.
Jézus szelíden mondja minden gyermekének: kövess engem! Vagyis követnünk nekünk kell a Mestert. Példát kell vennünk Róla, hiszen ő is embereket halászott Isten országának, bár ennél sokkal több volt a küldetése. Ahol csak módja nyílt rá, az Atya országáról tett tanúbizonyságot majd jelekkel és csodákkal erősítette meg a beszédét. Nem csak a gyülekezetben, nem csak a kegyes életben, hanem mindenhová, ahová Ő hív, követnünk kell.
Oda kell szánnunk magunkat Őneki, hogy az Ő céljait valóra válthassuk.
Csak egy Urunk lehet. „Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.” Máté 6: 24
El kell jussunk arra a szintre, amikor azt mondjuk, amit Pál is mondott: „Nekem az élet Krisztus, a meghalás pedig nyereség.” Filippi levél 1:21
Csak Ő az én Uram és neki szolgálok.
„Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.” Róma 12: 1
Ez mind beletartozik az Ő követésébe, ezt nekünk kell véghezvinnünk, de erre önmagunktól képtelenek vagyunk.
Vele kell lennünk, hogy Szelleméből adhasson nekünk.
A tanítványok Jézussal jártak. Mindenhová elmentek vele, ahová Jézus ment, vagy ahová küldte őket. pl. Menjetek át a túlsó partra…
Vele voltak, így tudtak tanulni és kapták meg azt a hatalmat a Szent Szellem által, ami által készek voltak az ördögöt kiűzni, gyógyítani stb.
Jézus csak azoknak tud adni, akik vele vannak. Akik jelen vannak, amikor Ő a felhatalmazást, megbízást adja.
Azt is tanítja a Mester: „Aki velem nincsen, ellenem, van; és aki velem nem gyűjt, az tékozol.
Máté 12: 30.
Aztán engedelmeskednünk kell neki, hogy elsajátíthassuk az Ő módszerét.
„Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.” Máté 11: 29
„Tanítsátok őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig. Ámen!” Máté 28: 20
Sokat kell még tőle tanulnunk, hiszen a tanuló temérdek ismeretet kell, hogy elsajátítson, míg tudásában olyanná válik, mint a Mestere. Ez feltétlen engedelmességet követel. meg. A tanuló fegyelmezetten, figyelmesen, csendben tanul, amíg a mestere azt nem mondja neki:
„Itt az idő most már sokat tudsz, hát alkalmazd a tudásod!” Jézus módszere rendkívül egyszerű volt. Nem kellett hozzá dogmatikus előírás, egyszerűen ment, és cselekedett.
Benne kell hinnünk, hogy az igazságban higgyünk.
Hiszen tudjuk Róla: hogy Ő az Út az Igaság és az Élet… János 14:6
Hinnünk kell abban, amit tett, hinnünk kell abban, amit tesz, és hinnünk kell abban, amit tenni fog.
Ő ellenben velünk, soha nem mond olyat, amit ne tenne meg. Ő maga az igazság. Sohasem vezetne félre, hiszen az ő szeretete nem engedné meg, hogy mi azért gyötrődjünk, mert rászedett bennünket. Ha becsapottnak érzi magát az ember, az egyedül a saját hibájából lehet. Jézus azt ígérte: „A világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok, mert én legyőztem a világot.” János 16:33
Az Ő életét kell lemásolnunk, hogy Istentől megkapjuk áldását.
Hasonlókká kell válnunk Őhozzá.
„Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van.”
1 János 3: 2
De a jelen időkben is egyik fő célunk kell legyen, hogy hasonlítsunk Őhozzá, az Ő szeretetében, engedelmességében, jóságában, türelmében stb.
Hogy az az indulat lehessen bennünk, ami Benne is van, és kialakuljon bennünk a Krisztusi jellem. A Világnak Krisztus kell! Nem az egyházra, nem az utánzó vallásos, tradicionális gondolkodású, képmutató emberekre, hanem Krisztusra van szükségük. A világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. Róma 8:19 Azok az Isten fiai, akikben a Krisztus él. Jellemükben, vehemenciájukban, hozzáállásukban tükröződik a Krisztus szeretete.
Ez tehát a mi oldalunk, amit tennünk kell az ő követésében.
Azonban vannak dolgok, amiket Ő maga tesz meg: „teszlek benneteket” – ígéri Jézus.
Ezt Jézus maga viszi véghez bennünk. Ő formál, Ő tesz alkalmassá, Ő vezet, Ő tanít.
Ha Őt követjük, Ő munkálja ki a meggyőződést és a megváltozást bennünk.
Példaként használ bennünket mások felé. Ő fog segíteni, hogy tudatosan változtassuk meg a jellemünket, hogy vigyázzunk a cselekedeteinkre és törekedjünk türelmes, kedves magatartásra. Ő maga fog szólni általunk. Az emberek Jézust fogják meglátni bennünk. Ehhez kell, hogy kövessük Őt.
Tanítványként tud bennünket úgy átformálni, hogy alkalmassá váljunk.
A tanítvány akkor tanítvány, ha tanítható, ha időnként feddhető, helyreigazítható, és készséges a mesterének a szavára. A Mester látja, hogy mikor válunk alkalmassá valaminek a megtételére. Ő tesz igazán alkalmassá. Az Ő ereje által válunk képessé az ő munkáját végezni.
Jézus követésének saját személyes tapasztalatán keresztül tanít bennünket, míg kiválóvá válunk a missziós munkában.
A legjobb iskola a Jézussal való kapcsolat. Ezt semmilyen teológiai képzés, szemeszter vagy tanfolyam nem pótolja. Mert Jézus személyesen foglalkozik a tanítványaival. Ezt nem lehet tankönyvekből megtanulni. A szellemi érettséget nem lehet máshonnan megszerezni, csak Jézustól. Ő a személyes példáin keresztül tanít. Amikor pedig tapasztalataink lesznek, ezek a példák fognak bennünket arra vezetni, hogy igazán alkalmasak legyünk az evangélista munkájára.
Belső figyelmeztetés által vezet bennünket, hogy hol és mikor beszéljünk.
Jelenleg a Szent Szellem az, aki Jézust dicsőíti és az Ő akaratát kijelenti nekünk. Ő csendesen egy belső hang által szólít meg a szívedben, a lelkiismeretedben. Ma nem látjuk Jézust, de hisszük és tudjuk, hogy ő lát bennünket. Akkor is, amikor hibázunk, elesünk. Vagy éppen bűnt követünk el.
De Ő mégsem elítél a hibáink miatt, hanem szelíden biztat és figyelmeztet, hogy ne tegyük.
Még a beszédünkre is ő ügyel.
Ő tudja, hogy mikor mit kell mondanunk:
„Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon, vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok; mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.” Lukács 12: 11 -12
Szelleme által tesz képessé bennünket az emberek elérésére.
Mi a saját meggyőző érveléseinkkel, rábeszélésünkkel egyetlen embert sem tudunk megtérésre vezetni. Egyedül a Szent Szellem ad megtérést a szívekbe. Az emberek elérése a mi saját ötleteink, terveink alapján csak próbálkozás, ami kudarcra van ítélve. Ezért kell elvennünk a vezetést a Szent Szellemtől, hogy mikor és kinek kell bizonyságot tennünk. Ehhez szükséges az a bensőséges kapcsolat a Mesterrel, hiszen Ő szól. Ő tudja, hogy éppen kinek van elkészülve a szíve.
Jézus éppen a halász példáját hozza erre. Hiszen a halász is kiveti hálóját és elkezdi húzni befelé. Vannak halak, amelyek már rögtön a vízben kicsusszannak a hálóból, vagy amikor a partra vonás történik, egyszerűen, kiugrálnak, vagy pedig maga a halász dobja vissza, amelyeket hitványabbnak tart. Ebből is láthatjuk, hogy mi sokat próbálkozunk emberileg és ezt tennünk is kell, de igazán csak annak lesz gyümölcse, amelyet az Úr akar.
Hiszen úgyis csak azok tudnak közeledni, akiket az Atya vonz.
„Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.” János 6: 44
Az emberek szívében végzett titkos munkája által gyorsítja munkánkat.
Isten Szelleme az imádságok, és különböző események által fokozatosan puhítja az ember kemény szívét. Sok esetben az aratás az évekkel korábban történt vetés és a Szent Szellem kitartó puhító munkájának az eredménye. Isten összetöri az embert azért, hogy új embert alkosson belőle.
A ránk vonatkozó megnevezés: „emberhalász”.
A lélekmentő tehát egy olyan személy, aki hasonlít a tengeri halászemberhez.
A halász másokra van utalva. Nem csak a maga hasznára halászik. Bizalmas, figyelmes szorgalmas. Hiszen tudja, hogy csak így éri el a célját. Kitartó, mert nem adja fel néhány kudarc ellenére sem, hiszen fontos neki az eredmény.
A halász tudja, mit akar – halat fogni, hogy legyen mit ennie és legyen mit eladnia a piacon, mivel a megélhetését ez jelenti.
Az emberhalász előtt egy cél kell, hogy lebegjen: megmenteni minél több embert.
Egy rövidke történet is ábrázolja ezt a hozzáállást: „Egyszer egy kisfiú a tengerparton az apály idején arra lett figyelmes, hogy a hullámok féltenyérnyi tengeri csillagokat sodornak a partra. Amikor ezt meglátta átfutott az elméjén, hogy azok a tengeri teremtmények vízben élnek és így a parton el fognak pusztulni. Neki állt hát és elkezdte visszadobálni a tengeri csillagokat beljebb a vízbe. Persze a hullámok újabb csillagokat sodortak a partra, de a fiú nem adta fel. Már jó ideje dobálta vissza a csillagokat, amikor arrafelé ment egy férfi, és ezt látva megszólította. –Te kisfiú, látod, hogy fölösleges visszadobálni őket, hiszen úgysem tudod mindet megmenteni. Erre a kisfiú rápillantott és ezt válaszolta: - Lehet, hogy mindet nem fogom tudni megmenteni, de amelyiket sikerül, az tovább élhet és hálás lehet az életéért.”
Ez lebegjen előtted is, amikor bizonyságot teszel valakinek. Nem fölösleges beszélned neki.
Lehet, hogy nem tudunk mindenkit megmenteni, de akit sikerül azért örömünnep lesz a Mennyben.
Sokan, inkább tovább fognak vergődni, fuldokolni a tengerben, minthogy velünk a csónakban menedéket találjanak. De a feladatunk akkor is az, hogy emberhalászként szolgáljuk a Mestert.
Eredményes szolgálattevőnek nem lehet születni; azzá válni kell. Isten készíti fel személyesen, nem csak az emberi oktatás.
Mindannyian részt vehetünk az Úr munkájában, és az Ő kezének alkotásai lehetünk, ha Őt követjük.