Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! (Zsoltárok 46:11)

Keresztény életünk részévé vált, hogy kimondjuk, énekeljük, és hallgatjuk testvéreinktől: „Istenben bízom. Őrá bízom magam.” Meggyőződésem, hogy nem csak mondjuk ezt, hanem bizonyos mértékig tényleg komolyan is gondoljuk… azonban sajnos sokszor csak addig a mértékig, amíg emberi mivoltunk engedi. Mert amellett, hogy bízunk Istenben, szeretünk tenni valamit annak érdekében, hogy a dolgaink jó irányba, és terveink szerint alakuljanak. Bízunk az Úrban, de szólunk egy ismerősünknek, aki olyan pozícióban van, hogy a segítségünkre lehet… Bízunk az Úrban, de több féle megoldási stratégiát gyártunk, hogy akárhogy is alakul a helyzetünk, ne érjen meglepetés, hanem „jól jöjjünk ki” az adott történésből… Vagyis bízunk, de… de a valódi megnyugvásunk érdekében teszünk egy kis kiegészítő lépést. Milyen rosszul hangzik…. de rá kell döbbenünk, hogy amit teszünk, nem más mint hogy „kiegészítjük Isten munkáját” egy-egy plusz lépéssel, mert az megnyugtat bennünket. Kézben tartjuk a helyzetünket az ötleteinkkel, a kapcsolatainkra támaszkodva, a tapasztalatainkra, tanulmányokra építkezve… a lényeg, hogy van egy kis „kiegészítés” az Úrban való bizodalmunk mellett. Persze ezt sokszor nem szeretjük nevén nevezni, csak titokban tartjuk, magunkban… no persze Isten elől ez sosem volt elrejthető, Ő ismerte a kiegészítő kis lépéseinket, de hiszem, hogy időt hagyott számunkra, hátha egyszer hajlandó lesz az ember lemondani arról, hogy „kiegészítse a hatalmas Isten munkáját”.

Mindenki megválaszolhatja magában a kérdést, mennyire sikerült ténylegesen lemondani a „dolgok kézben tartásának öröméről”…. ami biztos, az az, hogy ma NINCS MÁS LEHETŐSÉGED. Nincsenek protekciók… nincs anyagi hatalom… nem számít mit tanultál, és milyen jegyet kaptál… nem számít, milyen titulusod van a munkahelyeden, hányan vannak a kezed alatt… nem számít milyen rangod van a gyülekezetben…. Nincs megoldási stratégia, csak egyetlen MEGOLDÁS van, amit nincs lehetőséged kiegészíteni, hogy nyugodtabbnak érezd magad. Annak az ideje van, amikor egyetlen módon találod meg a békességet, a valódi Istenbe-vetett bizalom által. Ezt az időt éled ma, amikor Isten megtanít újra bízni. Az Élő Isten magához vonja a teremtményét és tanítja őt újra. Megtehette volna, hogy lemond rólunk, hogy hagyja azt, hogy ál-békességekben éljünk, hogy ingatag alapjainkon irányítsunk ameddig véges erőnk és lehetőségünk engedi, majd elsüllyedjünk a romjainkban…  de ehelyett, mint egy jó szülő, elvett minden csillogó, figyelemelterelő, zajos játékot a környezetünkből, és leült velünk szemben, majd így szólt: ÉN VAGYOK, RÁM VAN SZÜKSÉGETEK. Ő az az Isten, aki megtanítja az embert igazán bízni… mindazokat, akik régen bíztak, de már elfelejtették hogyan kell… mindazokat, akik egykor bíztak, de közben túl nagyra nőttek és kevésnek találták ezt az érzést… és mindazokat, akik még sohasem bíztak, de megtapasztalják ennek a csodának az erejét.

Ezért kérdések helyett csendesedjünk el, és lássuk meg az üres kezeinket…. nincsenek kiegészítő intézkedésekre lehetőségeink, nincsenek biztos stratégiák…. de van egy Isten, Aki ezekre az üres kezekre vár….erősen megfogja mindkét kezed, és megtanít BÍZNI. Bízni tanít, de most úgy igazán….!

Ne feledkezzünk meg, milyen nagyszerű ígéret vár ránk: „Aki Tebenned bízik, meg nem szégyenül.” Zsolt.25:3

Írta: Nagy Róbertné Dózsa Anita




A sátán megalázza a házasságokat, ha nincsenek védelem alatt
 
Isten szent dolognak tekinti a házasságot. A benne hívőknek Ő szerzi a hozzájuk illő társat, a hit nélküliek pedig maguk választják és legtöbbször a szépség, vagyon, vagy az érzelem alapján.
Isten, amikor megteremtette Ádámot és látta, hogy az ember nagyon egyedül van, ezért még teremtett nagyon sokféle állatot, amit elvitt az emberhez, aki nevet adott nekik. Azonban hozzáillő segítőtársat nem talált közöttük. Ekkor mély álomba bocsátotta Ádámot, és kivett az oldalbordái közül egyet, és asszonnyá formálta. Azt mondta Ádám: „ Ez már csontomból való csont, testemből való test, ez asszony embernek neveztessék, mert emberből vétetett.” ( I Mózes 2:23)
Hogy Isten a házasságszerző és megáldja a házasságokat a következő Igék is alátámasztják:
„Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját, és anyját, ragaszkodok feleségéhez, és lesznek egy testté”( I Mózes 2: 24)
„Nem jó az embernek egyedül lenni, szerzek néki segítő társat hozzáillőt” (I Mózes 2:18)
„ Sokkal jobban van dolga kettőnek, hogy nem az egynek, mert azoknak jó jutalmuk vala, az ő munkájukból.
„ Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedül valónak, ha elesik, és nincsen, aki őt felemelje.
Hogyha együtt feküsznek is, együtt melegszenek, az egyedül való pedig mi módon melegedhetik meg?
„Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak, és a hármas kötél nem hamar szakad el” (Prédikátor 4:9-12)
Milyen szép is az a házasság, amit Isten szerkeszt egybe, mert az nyugodt alapokon fekszik. Ha közös bennük a szellem, akkor egy akaraton vannak, ilyen családban, öröm a gyermekek élete is. A férj, nem vágyik szebb nőre, mert tudja, hogy a felesége Isten ajándéka számára, akit megbecsülni és szeretni kell. Bárhogy telnek az évek, a súlygyarapodás, a szemkörül megjelenő szarkalábak, nem fogják távolabb vinni attól a nőtől, akit Isten választott neki, az élete segítőtársaként. A feleségnek szintén az a férfi lesz az életében a legfontosabb, akit Isten adott számára társként. Milyen kiegyensúlyozott és nyugodt az ilyen asszony élete, mert ha a férje el is megy bárhová, tudja, hogy a hűség közöttük nem lehet tabu téma. Tudja, hogy gondolataik együtt vannak a távolban is, és alig várják, hogy láthassák egymást. A férjének nem kell a tiszteletet kiharcolni, mert a leuralás nélkül, Ő a család feje! Elfogadott tény, hisz szívén hordja a családja sorsát, akit Isten neki ajándékozott.
Milyen szép is lenne a világ tele ilyen boldog emberekkel! Nem tudna a sátán mit kezdeni, mert a szoros szeretet, nem engedi behatolni!
Ma azonban a világban óriási káosz van a házasságokban. Eddig talán soha meg nem tapasztalható számban válnak el az emberek, mert a sátán porig égette a kapcsolatukat. Egy fiatalasszony írásában olvastam: „Mert a szívét csak olyan ember adja másnak, aki a másikért is tud élni, nem csak önmagáért!”- Milyen őszinte megállapítás ez. Valósággal az emberek végtelen önzőek, magokat szeretők, ezt az utolsó idők jeleként is felfoghatjuk! Ha nem lenne olyan önző egy férfi, aki saját vágyait előbbre hozza a feleségénél, akkor talán hiába árulnák hiányos öltözetbe magukat a kiskorú lányok. A világ tele van paráznasággal. Nem a társkeresés a motiváció, hanem a pillanatnyi örömszerzés. Sajnos ennek számtalan család válik áldozatává. Egy fiatal fiú bánatosan mondta: „Mindenkinek van párja csak nekem nincs” a másik ekképpen szomorkodott:” Ellopta egy lány a szívemet”- Valószínű arra gondolt, hogy megtetszett neki egy lány, aki faképnél hagyta. De hol van az a lefektetett tény, hogy Isten a házasságszerző? Miért kell keresni? Miért kell megcsalni egy másikkal azt, akit Isten akar adni?
Ismerek olyan házasságokat, ahol a sátán olyannyira megalázta a házasfeleket, hogy mint két idegen, úgy élnek együtt, vagy már külön lakásban. Talán csak megszokásból, vagy éppen az anyagi rászorultságból köti össze őket a házassági levél.
Nem hiszem, hogy olykor- olykor nem érzik a sátán kínzó munkáját az életükön. Persze, aki világi csemegékkel pótolja az életében hiányzó helyeket, az soha nem érti meg. Szabadságnak mondják a sátánnak elkötelezett életüket, és nem veszik észre, hogy másokat is, hogyan sodornak a szenvedés sorsára. A sátán által nagy szabadságnak mondott állapot, egy megkötöttség a pokol útját járva.
Láttuk a hívők, és a hit nélküli emberek házasságát, most tekintsünk be az olyan emberek életébe, akik keresztyénnek vallják magukat, de az életük nem fedi azt. Vannak emberek, akik eljárnak a gyülekezetbe, talán még szolgálnak is, de a házasságukat régen a sátán irányítja. Nincs tisztelet, szeretet egymás felé, mert valahol átvette a vezetést a sátán, és a társ csak egy felesleges ember lett az életükben. Elhitette velük, hogy elfogyott a szeretet, ami erős köteléket font, a bekívánkozó ellenség előtt.
Gyakran hasonlóan látnak a keresztyén férfiak, mint az Isten nélküliek. Hamar önnálósulnak, hisz a gép kimossa a ruhát, a készételek rendelkezésre állnak, saját kezelésben tartják a pénzüket,  így a feleség nem költi el,- gondolják. Minden meg van a mai világban, amire egy férfinek szüksége van, és ha bölcs még be is tudja osztani a pénzét.
Persze ugyan ez vonatkozik, ha nő akar külön életet élni, és a világhoz hasonlóan él.
Kedves Hitbéli Testvéreim és embertársaim! Isten egy tervet készített mindenki életére. Ezt a tervet Ő nem titkolja el, senki elől sem! Akik még nem járnak hitben, azok sem mondhatják, hogy soha nem hallottak az Istenről. Akik házasságban már éltek, vagy élnek, nem mondhatják, hogy Isten nem éreztette meg velük, hogy hogyan kell egymáshoz viszonyulni. Mi az, amit Isten elvár tőlük. Nincs titok, mert mindenki találkozott életében legalább egyszer olyan házassággal, amit megirigyelt. Pedig nem irigyelni kellene, hanem megélni. Nem a szabadságra vágyni, ami voltaképpen nem az, hanem Isten védelme alatt élni az édeni állapotot! Minden rendelkezésre áll, csak a mi akaratunk szükséges hozzá. Az engedelmességünk Isten terve iránt! Akinek nincs párja, várja meg, míg megadja az Úr!
Akinek ellopták a szívét, ne sajnálja, hanem olyannak tartogassa, akit az Úr tesz le elé! Akinek már megadta az Úr a társát becsülje meg, szeresse, tisztelje, hogy ezzel is betöltse Isten elvárásait.
Azt mondja az Ige: Jobb kettőnek, mint egynek……….
 
 
 




És most a Folytatás!

Imriné Erdei Ildikó : Részlet „Alapozás „  című könyvéből
Kapcsolatunk a világgal: A Biblia azt kéri a hívőktől: „ Ne szeressétek a világot!” – Ez a mondat talán furcsán hathat, hiszen a kereszténység a szeretet vallása – 1Jn 2:15-17, Jak 4:4, Róm 12:2, Jk 1:27, 2Tim 4:10, 2Kor 6:14-18.
Mikor megtérünk, választások elé állunk. Át kell értékelnünk a világhoz való viszonyunkat, mivel eddig a világ fiai voltunk, mostantól viszont csak jövevények vagyunk a világban – 1Pt 1:17. E világ fejedelme a Sátán, ezért megtérésünkkor konfliktus jöhet létre a világ és köztem – Jn 15:18, 1Jn 3:13. De fontos, hogy ennek valóban az ellentétes szellemi háttér legyen az oka, nem pedig a saját ostoba vagy bölcsességet nélkülöző viselkedésünk.
 
Világi Dolgaink Sorsa
Számtalan kérdés vetődhet fel bennünk. Mi legyen a baráti körünkkel, a szabad időnkkel, a hobbinkkal, a sportolással, mozival, tv-vel, követhetjük –e a divatot, hallgathatunk –e világi zenét, és a munkánk kedves –e az Úrnak stb.? Ezek újra és újra visszatérő kérdések, amire a Biblia nem ad konkrét választ, ezért az emberek maguk próbálnak rá megoldást keresni, de ezek a válaszok sokszor nem egységesek, hanem kultúránként, felekezetenként, országonként változnak. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy nem lehet kőbe vésett törvényeket szabni ezekben a kérdésekben, de minden hívőnek át kell mennie egy vezetésen, ahol Isten személyre szabottan, gyengeségeihez, kísérthetőségeihez, szolgálatához stb.-hez igazítva mutatja meg a helyes cselekvés, választás lehetőségeit. Mások személyes nyomásgyakorlása nem mindig szerencsés, mert elsősorban nem azt kell megtanulnunk, hogyan alkalmazkodjunk mások igényeihez, hanem hogyan halljuk meg Isten hangját életünkre vonatkozóan. Sok esetben tehát nincsenek konkrét válaszok a Bibliában, alapelvek viszont vannak, amik nyomán mérlegre tehetjük az életünket:
 
Milyen helyet foglal el az életemben?
Ha egy számomra kedves dologról szeretném tudni, hogy mit kezdjek vele, meg kell vizsgálnom, milyen szerepet tölt be az életemben. Ha ez az első, és minden más csak utána jön, ha úgy érzem, semmi pénzért nem tudnám feladni, ha olyan áldozatokat hozok érte, ami csak Istent illetné, akkor ez a bálvány az életemben, és ilyen módon Isten ellensége, ahogy az én új életemé is. Ekkor meg kell tanulni lemondani róla, vagy hátra helyezni az életemben még akkor is, ha a tevékenység önmagában nem bűn, vagy akár építő is lehet.
 
Mennyi időt vesz el tőlem?
Megtérésünkkor rájövünk, hogy az időt is Istentől kaptuk ajándékba, ezért nem szabad eltékozolni, hanem nagyon fegyelmezetten kell tudni beosztani –
Zsolt 90:12, Ef 5:15-17. Hívő életünk amúgy is sok új elfoglaltsággal járhat, ami szűkíti a körét más dolgoknak, amikkel még foglalkozni szeretnénk.
 
Jó –e az irány, jó –e a cél?
Vannak tevékenységek, amikről azért kell lemondanunk, mert személyes elhívásunk vagy szolgálatunk más irányba visz minket. Másfajta felkészülésre van szűkségünk, mert Isten új jövőt szán nekünk, és előbbi tevékenységünk csak skatulyát jelentene számunkra, lefoglalna vagy elterelné a figyelmünket – 2Tim 2:4

Van –e mennyei hozadéka?
Bármit teszünk, az Úr nevében kell tennünk, és kell, hogy az élet valamely szintjén jó gyümölcsöket hozzon a tevékenységem. Építse a kapcsolataimat, segítsen az igazság jobb megismerésében, kapukat nyisson a szolgálatra, a testemre vagy lelkemre építőleg hasson, és a jellememet jó irányba befolyásolja. Ha nem így van, akkor az hiábavalóság – Mt 6:19-21. Mindez kapcsolataimtól is elvárható – Péld 14:7.

Nem kötődik –e bűn hozzá?
Előfordulhat, hogy az elfoglaltságom vagy a munkám illegális, erkölcstelen vagy Isten igéjével nem egyeztethető össze. Ilyenkor természetesen más után kell nézni még akkor is, ha ez egzisztenciálisan szerényebb életvitellel jár – Péld 16:19. Az esetek többségében ugyanakkor nem kell ilyen radikális lépésre szánnunk magunkat, csak meglévő foglalkozásunkat igazságos mederbe kell terelni – Lk 3:12-14. Feladni meglévő egzisztenciánkat az Úrért soha nem tragédia, sőt lehet, hogy az első lépés az Úrnak való szolgálat felé –
Mt 4:18-20.

Nem jelent kísértést?
Lelki alkatunk, befolyásolhatóságunk és gyenge pontjaink különbözőek, ezért különböző dolgok jelenhetnek kísértést számunkra. Őszintének kell lennünk magunkkal, hogy az adott tevékenység nem –e jelent kísértést. Ha azt jelenti számomra az erotika, akkor bölcs dolog távol tartani magamat minden olyan filmtől, zenétől, társaságtól stb. ami erotikus töltetű. Ha most jöttem ki a börtönből lopás miatt, akkor kerülendő a tolvajok társasága – Péld 1:10-16 - , és ha szétszórt vagyok, és mindig kifolyik az idő a kezemből, akkor jó dolog kikapcsolva tartani a TV-t. Ha nagyon befolyásoló vagyok, akkor bizonyos társaságokat jobb elkerülni – Péld 16:29, 22:24-25, 1Kor 15:33.
Szívünk a tisztátalanságok forrása
Bármiért kell is feladnunk szokásokat, kapcsolatokat megtérésünk után, az ok az, hogy megvédjük magunkat a rossztól. Ha mérlegelés után úgy látjuk, hogy jelen helyzetben az említett tényezők rossz hatással vannak ránk, akkor meg kell tennünk a szükséges lépéseket – Ef 4:27.
Ugyanakkor Jézustól tudjuk, hogy a tisztátalanságok és a bűnök nem külső tényezőkön múlnak, hanem az ember szívén. Bűneinknek kizárólagos forrása saját bensőnk, nem pedig a barátaink, a munkahelyünk vagy a hobbink – Mk 7:14-23. Tehát amíg úgy érezzük, hogy a szívünket befolyásolják a körülményeink, addig megtehetjük, hogy körülbástyázzuk magunkat, de még kizárunk az életünkből minden világi dolgot, akkor is ott marad a saját szívünk, ami elsődleges forrása a bűnösöknek.
 
Ó – vagy Újszövetség?
A világgal kapcsolatos viszonyunkat nagyban meghatározza az, hogy az Ó vagy az Újszövetség hatalma alatt élünk. Az Ószövetség embere lelkileg kiskorú, akinek törvénybe foglalták, hogy „ne érintsd, ne nyúlj hozzá!” stb., amint gyermekeink mi is sok mindent megtiltunk, hogy óvjuk őket – Gal 3:23-27. Mivel belül nem volt újjászületve, csak komoly fegyelemmel és a pogány dolgok teljes kerülésével őrizhette meg magát tisztán egy ószövetségi zsidó.
Az Újszövetség viszont újjászületett emberekről beszél, akik Krisztust magukra öltötték, új levelet kaptak, tehát a szívük is kicserélődött. Nem döntik le a lábukról őket tisztátalan külső körülmények, mert belül teljesen tiszták, és ezt árasztják magukból. Az Ószövetségben a tisztátalanság volt ragályos – Hagg 2:12-13 -, de az Újszövetségben Jézus bebizonyította, hogy a tisztátalanságnál, azért több törvényt áthágva, következetesen érintette meg a tisztátalanokat, hogy a saját szentsége megváltoztassa őket – Mk 5-41, Mt 8:1-3, Mk 5:25-29. Jézus szentsége akkora volt, hogy amikor valakihez hozzáért, nem ő lett tisztátalan, hanem ő tisztított meg másokat, és tőlünk is ugyanezt várja. Ne ránk legyen hatással  világ, hanem mi legyünk hatással a világra – Mt 5:13-16, 1Kor 7:14. Az Újszövetség embere nem visszahúzódik, hogy a világ jó esetben is csak furcsának találja, hanem jócselekedetekkel ostromolja a világot, hogy mások is megtérjenek. A kereszténységre nézve igencsak lesújtó tény lenne, ha a hívei csak magukat a világtól körülbástyázva tudnánk megőrizni a gonosztól. Elhívásunk ennél sokkal nagyobb: küldetésünk van a világ felé, ezért a kapcsolatainkat nem leépíteni kell, hanem kihasználni az evangélium hirdetésére, hogy mi is a bűnösök barátai legyünk, ahogy Jézus az volt. Aki fél a halottaktól, nem támaszthat halottat, aki fél az ördögtől, nem űzhet ki ördögöt, és aki fél a világtól, az nem lesz evangélista – Jn 17:14-19, Mk 16-15.
 
 



Részlet: Imriné Erdei Ildikó Alapozás című könyvéből:

Kegyelmi ajándékok:

A Szent Lélek egyéb munkái mellett kész, természetfölötti ajándékokkal megajándékozni az övéit, hogy szolgáló életüket, isteni szintre emelje. Ezt a karizmák, vagyis a kegyelmi ajándékok adományozásával teszi.
A Pünkösdi és karizmatikus gyülekezetek azok, amelyek legalábbis hitvallásuk szintjén - hisznek abban, hogy Isten természetfeletti ereje napjainkban is megnyilvánul és abban is, hogy mindezt Isten rajtunk keresztül akarja megvalósítani. János 14:12
A kegyelmi ajándékok, olyan képességekkel ruháznak fel bennünket, amelyekkel Jézus természetfeletti munkáját folytathatjuk. Ezeket nem érdemeinkért kapjuk, hanem azért, hogy szolgáljunk vele másoknak.
1Korinthus 12: 1-11 A kegyelmi ajándékokról leginkább Pál leveleiből tudunk, aki nagy valószínűség szerint nem azért említette ezeket, hogy mindegyikükről pontos leírást adjon, ezért, egyáltalán nem biztos, hogy Istennek csak ennyiféle természetfeletti adománya van. Maguk az elnevezések is talán csak emberi kategóriák,és gyakorlati használat közben tapasztaljuk, hogy közöttük, sok az átmenet. Pl. Nem mindig választható el egy prófécia egy ismeret beszédétől, stb. és nem is kell, hogy ez feltétlenül cél legyen.
 
Karizmák és jellem:
 
A Szent Lélek ajándékainak vétele nem függ a jellemtől, inkább csak attól, hogy az ember mennyire képes hittel átvenni, és használni őket. Ebből következik, hogy rossz jellemmel vissza lehet élni velük, vagy rosszul lehet őket használni, ami kárt okozhat. Ezért is hangsúlyozza Pál a Korinthoszi gyülekezetnek, ahol sok volt a testies megnyilvánulás, hogy az ajándékokat csak egymás hasznára és szeretettel szabad használni. 1 Korinthus 13 rész. Ennek érdekében még attól sem rettent vissza, hogy a karizmatikus megnyilvánulásokat szabályozza, és keretek közzé szorítsa az istentiszteleten, nehogy káosz legyen az eredmény.
A kegyelmi ajándékok önmagukban nem is változtatnak jellemünkön, ezért más módon kell arról gondoskodnunk, hogy mellettük az életünk is Krisztusivá váljon, mert ha a jellemünk és az ajándékaink között túl nagy a különbség, akkor az megbotránkoztató és maga az ajándék is hitelét veszíti.
 
Következő héten folytatjuk!


Zsoltárok 51: 11 – 14  Tiszta szívet teremts bennem óh Isten...

Néha átesünk olyan időszakokon, amikor kicsit elhidegülünk, Istentől. Nem tagadjuk meg, csak a sok teher miatt, egyszerűen nem tudunk olyan intenzitással reá figyelni.
Vagy éppen figyelmetlenség miatt, beengedünk az életünkbe olyan dolgokat, amik nem kedvesek az élő Istennek.
De tudjátok, ettől a helyzetünk Krisztusban nem változik.
Vagyis továbbra is Isten gyermeki maradunk, csak éppen megtompul a hallásunk, és megromlanak a szellemi szemeink. És ennek következményeként már könnyebben vétkezzünk. De Istennek továbbra is féltett, szeretett gyermekei maradunk. Ha a gyereked, vétkezik is, továbbra is a gyereked marad.
De nézzük meg Isten nagy emberének, Dávidnak az életében ezt az időszakot.
Dávid Isten szíve szerint való férfiú volt. A Filiszteusok elleni sok háború, és az ország gondjai időnként megnehezítették a helyzetét. Néha úgy érezte szeretne kicsit félreállni, és kikapcsolódni, pihenni. Néha pedig éppen ellenkezőleg nagyobb intenzitással végezni a munkát.
Ismerjük a történetet, egyik fáradtabb időszakában, amikor a katonái háborúba indultak…
Igaz, hogy meg volt az indok, hogy otthon maradjon, és ne hadakozzon. Az emberei lebeszélték, hogy ne veszélyeztesse az életét, mint király a harcmezőn.
Ő pedig ennek a szónak engedelmeskedve valóban otthon maradt, miközben a katonái életüket tették kockára harcmezőn.
De éppen  a megfáradás volt  az ami bűnbe vitte. A várfalon sétálgatva meglátta azt az idegen asszonyt Betsabét.
Jól ismerjük a történetet, ezért nem kívánok belebocsátkozni a részletekbe…
De tudjuk, hogy ez a dolog sokszor figyelmeztet bennünket is, arra, hogy legyünk éberek és józanok.
Dávid hibáját nem tudta jóvá tenni és a mivel a bűne elég jelentős volt Isten büntetése sem maradt el, hiszem meghalt a bűnben fogant gyermek.
És miután Dávid belátta tettét és bűnbánatra indult az ő lelkében megírta ezt a Zsoltárt.
Rejtsd el orcádat az én vétkeimtől, és töröld el álnokságomat…
Azt hiszem ez az imádság önmagáért, beszél. De milyen jó tudnunk, hogy a megtört és megalázkodó szívet az Úr nem veti meg. Ha őszinte bűnbánattal hozzáfordul a bűnös, akkor engesztelődést nyerhet. Ha bűnös megtér az ő útjáról, és hozzám fordul, én is meghallgatom és odahajtom füleimet az ő kiáltására – mondja az Úr. És az újszövetség is kitér erre a gondolatra: Hű és igaz az Úr, ha megvalljuk bűneinket… megbocsát. Elveti bűneinket az ő szemei elől, hiszen az engesztelő áldozat bűnt eltörlő ereje hatalmas. De persze a megalázkodás mellett nagy jelentősége van a bűnbánatnak.
Tiszta szívet teremts bennem ó Isten…
A tiszta szív fontosságáról már nem sokat kell beszélnem, hiszen mindenkinek teljesen egyértelműek Jézus szavai is ezzel kapcsolatban: Boldogok a tiszta szívűek mert ők meglátják az Istent.
Amikor nem tiszta a szívünk képtelenek vagyunk meglátni Isten akaratát, tervét sőt magát Istent sem.
Ez az imádság ezért is nagy jelentőséggel bír: Istenem, tisztítsd meg szívünket, hogy láthassunk Téged!
Csak tiszta szívvel vagyunk képesek megérteni Isten akaratát, és meglátni ránk vonatkozó terveit. Ezért mondja másik helyen: Minden féltve őrzött dolognál jobban őrizd meg a szívedet…
Az erős lelket újítsd meg bennem…
Milyen erős lélekről beszél itt Dávid? A sajátjáról? Bizonyára nem.
Isten bennünk lakozó Szentlelkéről van szó.
Ha vétkezünk, és rossz dolgokat teszünk, Istennek Szent Szelleme, egyszerűen, szabadon engedi a mi lelkünket, amely legyengül bennünk. Egyszerűbben fogalmazva, megszomorítjuk Istennek Szent Szellemét, Aki visszavonul és kiszolgáltat bennünket a bűnös cselekedeteknek.
De ez nem azért van, mert Isten ne figyelne ránk. Hanem azért mert mivel a vétkeink elszakítanak bennünket az Istentől, a Szent Szellem már nem akar együtt lenni ezzel a bűnös természettel.
Istennek Szent Szelleme erős, hatalmas, dicsőséges. Amikor Ő bennünk él, és engedelmesek vagyunk neki, akkor Ő bennünk is erőssé, hatalmassá, uralkodóvá válik és megdicsőíti Istennek Szent nevét.
Isten erős lelke meg tud újulni bennünk, képes erőt és hatalmat venni a problémák és bűnök felett is, ha megalázzuk magunkat.
Dávid is ezt tette. Megalázta magát az Isten előtt és úgy kérte, hogy a Szentlélek ereje megújulhasson benne. Nekünk is kell ezt kérnünk időnként, mivel ezt az uralmat bár egyszer vagy többször is, már odaadtuk neki, de mégis újra kezünkbe akarjuk venni az irányítást. Hadd újuljon meg bennünk a Szentléleknek drága ereje a mai napon is.
Ne vess el engem a te orcád elől…
Amint már említettem, Isten a bűnbánó embert nem veti meg. Ahogy Jézusról olvassuk: Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki…
Ugyebár az Ótestamentumban olvasunk olyan esetről is, amikor az Úr elfordult az emberek vétkétől és pusztítással büntette meg őket.
Sodoma és Gomora története is egy ilyen eset volt. Isten elvetette őket az Ő orcája elől.
A bálványimádó Izraelt is halállal büntette Isten bűnei miatt. Mózes könyörgésére Istennek megenyhült a szíve irántuk, de a bűnük folyamatos romlásba és pusztulásba és szétszórattatásba vitte őket.
Ha Isten elvetne az Ő orcája elől, akkor számunkra már nem lenne kegyelem.
Dávid ezt nagyol jól tudta.
Jó ha z Úr előtt vannak ügyeink.
Szentlelkedet ne vond meg tőlem…
Nincs annál nagyobb büntetés, és fájóbb érzés, mintha tudatosulna bennünk, hogy az a Szent Szellem, aki tartalmassá, és élővé teszi az életünket, egyszerűen eltávozna tőlünk. Képzeljétek csak el, milyen lesz majd ez a világ az után, hogy az Úr elragadja a földről a hívőket és a Szentlélek is eltávozik a földről. Borzalmas, már a tudat is.
Dávid látta, hogy Saul, aki korábban Isten felkentje volt, hogyan szenved, és gyötrődik, a gonosz szellem miatt, amelyet Isten szabadított rá, amikor már elvetette magától. Saul, bár még Isten felkentje volt, de már eltávozott tőle az Úrnak Lelke. Isten nem tudott közösséget vállalni vele. Hiszen az engedetlenség, és a folyamatos Isten iránti figyelmetlenség, megszomorította a Szentlelket, Aki magára hagyta. Ezt látva Dávid, szánalomra indult, és bár a hárfás zenéjével és Zsoltáraival megnyugtatta Sault, láthatta, milyen gyötrelmes Isten Szelleme nélkül szolgálni Istennek.
 
Add vissza a te szabadításod örömét…
Dávid ebben az imádságban, fohászkodva, könyörög, hogy az Úr legyen irgalmas és láttassa meg vele még azokat az időket, amiket korábban átélt. A szabadulás öröme. Nem tudom voltál-e valaha olyan helyzetben, amikor, úgy vágytál túl lenni valamin. Egy vizsgán, egy nehéz helyzeten. Aztán amikor túljutottál, megnyugodtál és egy igazi öröm szabadult fel a lelkedben. Én emlékszem az érettségimre vagy az államvizsgámra… Igazi öröm szabadul fel a lelkedben, amikor túljutsz rajta. A szabadulás öröme.
Gondold csak el, hogy hogyan örvendezhetett Izrael, amikor kijött Egyiptomból. Vagy amikor visszatért a fogságból.
Azt olvassuk: Zsoltárok 126:1 - 3
Grádicsok éneke.
Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vigadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
 
Engedelmesség lelkével támogass…
Támogasson az Úr az Ő lelkével, hogy engedelmes lehessek – kérte ezt Dávid és azt hiszem mi is imádkozhatunk ezért.
Mert ha engedelmesek vagyunk, akkor nem történik meg ez, amin keresztül ment. Vagyis a bűnbánati imájában Dávid, gondol a jövőjére is. Ne történjen többé ilyen vagy ehhez hasonló az életében.
 
Kedves olvasó! Ezeket olvasva láthatjuk, hogy van számunkra megoldás, akár mennyire messzire érezzük magunkat Istentől. Tegyünk úgy, mint Dávid tette, alázzuk meg magunkat Isten előtt, hogy Ő karjaira vegyen és magasabbra emeljen. Ámen!
 
 


Gyakran halljuk a világtól, de még előfordul, hogy keresztyénektől is: „Nem kell annyira belemélyülni a vallásba, elég az csak úgy módjával!”
Kedves tanácsot adó testvérem, vagy még Istent nem ismerő barátom! Tudd meg, hogy Jézus a kereszten komolyan gondolta, amikor életét adta azért, hogy a bűn átkát magára vegye. Azért, hogy neked és nekem örök életem legyen. Ha ezt megérted, akkor nem kényszer, és nem utasítás, hogy szeresd, kövesd, és mélyülj el az Úrban!
Sokan próbálják meggyőzni magukat, hogy ugyan, minek is a gyülekezet? Ha házakhoz összejárnak, az éppen elég. De van ettől rosszabb is!  Van, akik azt mondják, „minek a pásztor?”És elküldik, Isten felkentjét. Ha ennek a sátán által elindított úgymond divatnak, sikere lesz, akkor nem mennek az emberek gyülekezetbe, nem lesz szükség pásztorra sem. Ha belegondolunk valamilyen szinten, lázadás ez, az Isteni rend ellen!
Fájdalmas rágondolni, hogy az utolsó időkben, a sátán így tudja rombolni az Egyházat. Miért?  Mert nem elég erős az Egyház!!! Ha nem erős, akkor gyenge, ha gyenge, akkor felkészületlen Jézus visszajövetelére.
Azok, akik nem tudtak szívűkből megtérni, és a széles úton is járnak, ezeknek nem szólunk, hogy: „Kedves testvérem, nem látszik meg az életeden, hogy Jézus Krisztus nyájához tartozol.”  Pedig azért vagyunk egymásnak, hogy szeretettel szóljunk, és imádkozzunk egymásért. Az ilyen gyenge hívők miatt aztán megítélik a kívülállók az egyházat.
Kedves Testvéreim! Igenis, (bele kell mélyülni az Úrba)! Vagyis, élő kapcsolatban kell vele lenni! Akit szeretünk, naponta akarunk róla hallani, szeretünk a közelébe lenni, kedvébe járni! Kell, hogy el tudjuk venni az Igéből a nekünk szóló, üzenetet, meg kell hallani a Szent Szellem halk hangját! Gyülekezeti közösségbe kell járni, és nem házakhoz egybekötött vacsorára, és fontos, hogy elfogadjuk Isten felkentjét, a pásztort, mert azt mondja az Ige:
És ha az Úré vagy, akkor hirdesd az élő Jézust, ne csak a száddal, hanem az életeddel is!
 



A SÁTÁN ÉS AZ ÖRDÖGÖK EREDETE ÉS SORSA:

-Mint angyalt, Isten jónak teremtette. I Mózes 1:31

-De, nem tartotta meg eredeti tisztaságát. Judás 1:6

-Felfuvalkodott és Istennel egyenlő akart lenni. Esaiás 14:14,

-Jézust nem akarta tisztelni. Máté 4:9

-Nem állt meg az igazságban. János 8:44

-Bűnbe esett angyalok. 2 Péter 2:4

-Kik más test után járva paráználkodtak.  Judás 1:7

-Az emberek lányaival bujálkodtak. 1 Mózes 6:2

-Kik elhagyták az ő lakóhelyüket. Judás 1:6

-Elvesztették nagy erejüket és hatalmukat. 2 Péter 2:11

-Mindazonáltal beléphet a Sátán a mennybe. Jób 1:6

-Jézus látta őt a mennyből leesni. Luk. 10:18

-Kivettetett a sárkány (Sátán) . Jel 12:9

-A mennyből leesett fényes csillag, hajnal fia. Ésaiás 14:12

-A csillagok (angyalok) harmadrészét, magával vonta. Jel. 12:4

-Kivettetett a világ fejedelme. János 12:31

Levegőbeli hatalmasság fejedelme. Efézus 2:2

-Fejedelemségek gonoszságok lelkei:  Efézus 6:12

-Sötétség láncaira adattak. 2 Péter 2:4

-Ítéletre örök bilincseken tartatnak. Jud.1:6, 2 Péter 2:4

-Nyilvános szégyenre mutogattatnak. Kol. 2:15

-Lejön a földre, kevés ideje van. Jel. 12:12

-A földről a mélységbe vettetik és bezáratik 1000 esztendőre. Jel 20:3

-Ezer esztendő múltán eloldatik a fogságából: Jelenések 20:7

-Angyalokat fogunk ítélni. 1 Kor.1:3

-Tűz és kénkő tavába vettetik. Jel. 20:10

-Az örök tűz az ördögöknek, és az ő angyalainak készíttetett. Máté 25:41

-kínoztatnak éjjel és nappal, örökkön örökké. Jelenések 20:10

A SÁTÁN ÉS AZ ÖRDÖGÖK NEVEI:

A Sátán jelentése: Ellentkező, Ellentmondó

Az ördög: Görögösen démon, eredetileg, a görög istennek neve.

Az Újtestamentum szerint,  pogány bálványok mögött álló, tisztátalan szellem neve!

-Ama gonosz. 1János 5:15

-Alá esett fényes csillag hajnal fia. Ésaiás 14:12

-Atyánkfiainak vádlója. Jelen. 12:10

-Mélység angyalainak királya. jel. 9:11

-Az ember Fiának ellensége. Máté 13:25-39

-Az egész föld kerekségének elhitetője. Jel. 12:9

- Bélál. 2 Kor.6:15

-Belzebub. Máté 12:24-27

-Bűnbe esett angyal. 2 Péter 2:4, Jud : 1:6

-Engedetlenség fiaiban munkálkodó lélek. Ef.2:2

-E világnak lelke. 1 Kor. 2:12

- Gonoszság lelke (szelleme) . Ef.6:12

- E világnak fejedelme. János 12:31

-Fejedelemség. Ef:6:12

-E világnak istene. 2Kor.4:4

-Az élet sötétségének világbírói. Ef.6:12

-Fejedelemségek és hatalmasságok. Kol.2:15, Ef.6:12

-Gonosz, Ef. 6:16,

-Hatalmasság. Máté 12:29, Ef.6:12

-Hazugság atyja. János 8:44

-Kezdettől fogva bűnbe lévő. 1 János 3:8

-Kígyó .2 Kor. 11:2

-Kísértő. 1 Thess. 3:5

-Levegőbeli hatalmasság fejedelme. Ef.2:2

-Magát világosság angyalának tetető. 2Kor.12:14

-Nagy veres sárkány. Jel. 12:4-7

-Ordító oroszlán. 1 Péter 5:8

-Sárkány. Jel.12:9

-Sötétség hatalma. Kol. 1:13

-Tisztátalan lélek. Máté 12:43



MIKOR AZTÁN MAGÁBA SZÁLLT, monda: Az én Atyámnak milyen sok bérese bővölködik a kenyérben, én pedig éhen halok meg.
Fölkelvén elmegyek az én Atyámhoz, és ezt mondom neki: Atyám vétkeztem az ég ellen, és te ellened.
És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hívatassam, tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy.
És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az atyja, és megesék rajta a szíve, és odafutván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened, és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hívatassam.
Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira.
És előhozván a hízott tulkot vágjátok le, és együnk és vigadjunk.
Mert az én fiam meghalt, és feltámadott: elveszett és megtaláltatott. Kezdenek azért vigadni” Lk. 15: 17-24
Nagyon szeretem a fenti történetet, és ezért indított a szívem arra, hogy a Szent Szellem segítségével kibontsam a benne rejlő üzenetet. A mindennapi életünkben gyakran elő kellene fordulni hasonló eseteknek, mikor az ember magába száll és visszafordul. Azonban az emberi büszkeség sajnos nagyobb annál, hogy engedje a megalázkodást.
Mielőtt elkezdeném gondolataimat az Ige köré fonni, annak előtte két rövidke hétköznapi történetet mondanék el.
Az első történet: Mosolyogva gondolok most arra, hogy a napokban éppen a baromfiudvarban voltam, mikor láttam, hogy az egyik kis állat bebujt a két drótháló mögé, de nem messze tudott jutni, ezért megállt. Kicsit tétovázott, majd szépen a szűk helyen megfordult, visszajött, és boldogan odaszaladt a többi csibéhez.
És míg néztem, ebből a néhány pillanat alatt megtörtént eseményből az Úr ezt a gondolatot hozta fel bennem: Az oktondi kis jószág, aminek alig -alig van egy csöppnyi esze, ösztönéből fakadóan, megtalálta a megoldást! Visszafordult, azért, mert látta, hogy nem tud tovább haladni, le vannak zárva a lehetőségek előtte. Hogy újra szabad, és boldog lehessen, ezért inkább visszafordult.
Kedves Testvéreim! Megkérdezem, hogy tudjátok, miért döntött így a csibe? Segítek, azért, mert nem volt büszke, mint az ember! Megfordult, mert ösztöne azt diktálta, hogy úgy lesz jobb! Mi emberek, akik sokkal okosabbak, bölcsebbek vagyunk ennél a kis állatnál, miért nem tesszük mégsem, mikor szükséges lenne? Vizsgáljuk meg az életünket, és mi is forduljunk vissza, ha rossz felé tartunk! Forduljunk vissza, ha azt látjuk az utunkat nem áldás, hanem folyamatos átok kíséri. Tegyük le a büszkeségünket, tegyük meg annak érdekében, hogy szabadok és boldogok lehessünk! Ez nem szégyen, hanem bölcsesség!
A második történet: Volt egy család, ahol a nagyfiú megbántotta a szüleit, de nem látta be a hibáját. Büszkeségéből eredően megpróbálta megmagyarázni és kidobni a nyakából a megtörtént eseményt ekképpen:  ideges voltam, aztán túl szigorú az ítélet, amit a szülők rám kimértek, nincs megalapozva a bűnösségem. stb.
Édesanyja látta, hogy semmit nem ér el vele, ha a kapcsolatukat ebben az állapotban helyre állítja, ezért azt mondta neki az Úrtól jövő bölcsességgel: Nézd fiam! Nem haragszom rád, szeretlek. Azonban azt gondolom, hogy jót fog tenni a kapcsolatunknak, ha egy ideig nem találkozunk, nem beszélünk. Ez idő alatt megfogalmazódik bennünk, hogy hiányzunk - e egymásnak, vagy sem? Ez idő alatt megérik bennünk, hogy értékesek vagyunk egymás számára? És elkezdődött a próba. Hisz hiába békültek volna ki, mivel nem volt igazi megbánás a fiúban, ezért újra megtörtént volna hasonló eset.
Figyeljük csak meg az Igei történetben, hogyan is történt mindez isteni rendben!
A fenti Igében azt olvassuk, hogy a tékozló fiú kikérte a jussát, és azt szépen mind eltékozolta. Végül már még ennivalója sem volt. Miután jól megtört, eszébe jutott, hogy az ő apjánál még a béreseknek is különb sorsuk van, magába szállt, (ráeszmélt, felismerte a bűneit) és akkor arra döntött haza megy. De ehhez egy változás kellett benne végbe menni. Kellett, hogy felkapcsolódjon a villany, - ahogy szokták mondani, -ahhoz, hogy felismerje a bűneit, és megoldást kapjon a folytatásra, világosság kellett gyúljon a fejében.
Ez egy nagyon szép példatörténet lehet mások előtt is, hisz a bűnös embernek hiába beszélsz, nem érti, nem fogja fel, ha nem száll magába, és nem kesereg a bűnei felett. Nézzétek csak, mikor a tékozló fiú megértette a bűnei súlyát, akkor már nem volt büszke, sőt elhatározta, hogy azt fogja mondani az atyjának, nem méltó arra, hogy fiának hivatassék.
Mikor közeledett a fiú, az apja már ott várta a kapuban, nem, nem azért, mert telefonon megbeszélték, hogy haza fog menni, hanem, mert valószínű az atyja sokat álldogált a kapuba, várva haza az ő fiát.  És egyszer a szeretet vonzereje, és a fiú rossz körülményei haza vitték a fiút.
És ahogy tervezte, megalázkodott az apja előtt, aki szeretete által visszafogadta, és megünnepelték ezt a hazatérést.
Az atyja azt mondta: „Mert az én fiam meghalt, és feltámadott, elveszett és megtaláltatott, …”
Talán senki előtt nem titok, ennek  mondatnak a fontos üzenete: Amikor a fiú kikérte a részét, akkor elment otthonról, züllött életet élt, eltékozolt mindent! Az atyja úgy érezte, mintha elveszett volna, mert letért az élet útjáról. Biztos, hogy fájdalmasan élte át a napokat fia elvesztése miatt, de szíve mégis haza várta.
És miután haza ment, a meghalt fiú feltámadott, és az elveszettnek hitt megtaláltatott!
Kedves testvéreim! Ez nem csak ebben a történetben igaz, hanem igaz lehet minden családban, de igaz akkor is, mikor az atyához megyünk, az Élet vihara által összetörve.
Igaz akkor is, mikor a szívből való megbánást gyakoroljuk az Úr felé, mert magunkba szállunk, rájövünk, hogy túl gyengék vagyunk Isten nélkül! Amikor nem csak filmen látjuk, vagy más példájából vesszük, hanem saját magunk élünk át kegyetlen helyzeteket, mint a Tékozló fiú is, akkor tudunk igazán megbánni valamit, akkor tudunk sírni a bűneink felett.
Nem kívánom senkinek, hogy tragédia érje, de ha már benne vagy a bűn tengerében, akkor: Szállj magadba!- és térjél meg, vigasztalást keresve Istennél! Fordulj vissza, mint a kiscsirke, mint a Tékozló fiú, és fuss oda az Atyához! Tedd le az Ő lábaihoz a terheidet, valld meg bűneidet, és érezd az Úr mellett a szabadságot, a biztonságot! Mert Ő is vár téged mint a tékozló fiút az atyja, a nap minden percében, várja, hogy átkarolhasson, azt akarja, hogy aki meghalt az feltámadjon, és az elveszett megtaláltasson!  Ámen


Hogyan lehet megismerni Istent? Ez a cikk elmagyarázza, hogy hogyan kezdhetsz személyes kapcsolatot Istennel. Akár most rögtön.
Hogyan lehet Istennel személyes kapcsolatot kezdeni? Várni kell, hogy lecsapjon egy villám? Önzetlen vallásos cselekedeteknek kell szentelni az életed? Jobb emberré kell válni, hogy Isten elfogadjon? EGYIK SEM. Isten nagyon világossá tette a Bibliában, hogyan kerülhetünk kapcsolatba vele:
Első alapelv:
Isten szeret, és csodálatos terve van az életeddel.
Isten teremtett téged. És ez nem minden: annyira szeret, hogy azt akarja, hogy megismerd, és vele töltsd az örökkévalóságot. Jézus azt mondta: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Jézus azért jött, hogy mindannyian megérthessük és személyesen ismerjük Istent. Csak Jézus képes célt és értelmet adni az életnek.
Mi választ el minket attól, hogy megismerjük Istent?
A válasz a második alapelvben található:
Mindannyian vétkezünk, és a bűnök elválasztanak minket Istentől.
A bűneink miatt Istentől való távolságot, elválasztottságot érzünk. A Biblia azt mondja: „Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta.
Mélyen legbelül a hozzáállásunk vagy aktív lázadás, vagy passzív közöny Isten felé, ez pedig bizonyíték arra, amit a Biblia bűnnek nevez.
A bűn következménye az éltünkben a halál – az Istentől való lelki elválasztottság.
Noha lehet, hogy megpróbálunk saját erőnkből közeledni Istenhez, elkerülhetetlenül kudarccal járunk.
Egy a diagram megmutatja, hogy milyen nagy szakadék van köztünk és Isten között. A nyilak azt illusztrálják, miként próbálhatjuk Istent a saját erőnkből elérni. Lehet, hogy megpróbálunk jó cselekedeteket tenni. Lehet, hogy „rendes” életünkkel vagy valamilyen erkölcsi filozófiával próbálunk megdolgozni Isten elfogadásáért. De a mi jó szándékú erőfeszítéseink nem elegendőek a bűnünk elfedésére.
Akkor hogyan tudjuk áthidalni ezt a szakadékot? A válasz:
Harmadik alapelv:
Jézus Krisztus Isten egyetlen megoldása a bűnünkre. Rajta keresztül ismerhetjük és tapasztalhatjuk Isten szeretetét és életünkre vonatkozó tervét.
Azt érdemeljük, hogy megfizessünk a saját bűnünkért. A gond az, hogy ez a fizetség a halál. Jézus Krisztus helyettünk halt meg, hogy ne nekünk kelljen Istentől elválasztva, a felénk való szeretetétől távol meghalni.
A Biblia kijelenti Jézusról, hogy „Ő a láthatatlan Isten képe, benne teremtetett minden…
Jézust istenkáromlásért feszítették meg – mivel nyíltan azonosította magát Istennel – merthogy az is volt.
A kereszten Jézus felvette magára mindannyiunk bűnét, és teljesen, tökéletesen megfizetett érte: „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket.
„Nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket.
Jézus kereszthalála miatt már nem kell, hogy a bűnünk továbbra is elválasszon minket Istentől.
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Jézus nem csak hogy meghalt a bűneinkért, fel is támadt a halálból.
Azzal, hogy ezt megtette, kétséget kizáróan bebizonyította, hogy joga van örök életet ígérni – azt hogy Ő az Isten Fia és az egyetlen mód, hogy Istent megismerjük. Ezért mondja, hogy „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.
Ahelyett hogy még jobban erőlködnénk, hogy elérjük Istent, Ő mondja el nekünk, hogyan léphetünk kapcsolatba Vele már most. Jézus azt mondja „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék. Aki hisz énbennem, … annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!
Jézust a felénk való szeretete vitte rá, hogy vállalja a keresztet. És most arra hív, hogy menjünk hozzá, hogy személyes kapcsolatot kezdhessünk Istennel.
Nem elég tudni, mit tett értünk Jézus és mit kínál. Ahhoz, hogy kapcsolatunk lehessen Istennel, be kell fogadnunk Őt az életünkbe.
Erről szól a negyedik alapelv:
Egyénileg el kell fogadnunk Jézus Krisztust Urunknak és Megváltónknak.
A Biblia azt mondja, „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében,
Jézust hit által fogadhatjuk be: „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.
Ebben a bibliai részben van néhány olyan szó, amit ritkán használunk manapság: a kegyelem azt jelenti, hogy „meg nem érdemelt jóindulat”. Az „üdvösség” eredeti jelentése pedig „megmenekülés”. A Bibliában az üdvösség: „megmenekülni az örök pusztulástól, Istenhez kerülni a mennybe”. Erről mondja a Biblia azt, hogy nem a mi (jó) cselekedeteinkért, hanem Isten meg nem érdemelt jóindulata miatt lehet a miénk, a „hit által”.
Tehát még egyszer: Jézust hit által fogadhatjuk be. Jézust elfogadni azt jelenti, hogy hiszünk benne, hogy Ő az Isten Fia – akinek mondta magát – majd behívjuk, hogy irányítsa az életünket.
Jézus azt mondta, „én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.
Jézus hívása a következő: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.
Hogyan válaszolsz Isten hívására?

Én-központú élet Az „Én” van a trónon.
Jézus kívül áll az életemen.
A döntéseket és tetteket csakis az „Én” irányítja, ami gyakran csalódáshoz vezet.

Krisztus-központú élet Jézus az életemben van, és a trónon ül.
Az „Én” aláveti magát Jézusnak.
Az illető látja Jézus befolyását és vezetését az életében.
Krisztust akár már most elfogadhatod. Emlékezz arra, amit Jézus mond: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.
Szeretnél válaszolni a hívására? Az alábbi módon teheted meg:
Nem a konkrét szavak számítanak, amikkel elkötelezed magad Isten felé. Ismeri a szíved szándékait. Ha nem tudod, hogy mit imádkozz, a következő néhány mondat talán segíthet megfogalmazni:
„Jézus, szeretnélek megismerni. Azt akarom, hogy gyere be az életembe. Köszönöm, hogy meghaltál a kereszten a bűneimért, hogy így teljesen elfogadhass engem. Csak te adhatod meg nekem az erőt, hogy változzak, és azzá az emberé váljak, aki szeretnéd, hogy legyek. Köszönöm, hogy megbocsátottál, és örök életet adtál nekem. Neked adom az életemet. Tégy vele, amit akarsz. Ámen.”
Ha most őszintén behívtad Jézust az életedbe, akkor bejött, ahogy megígérte. Megkezdődött a személyes kapcsolatod Istennel.
Ezután egy életre szóló utazás következik, ami a változásról és a növekedésről szól az Istennel való kapcsolatban, ahogy egyre jobban megismered Őt a Biblia olvasásán, imádságon és más keresztényekkel való találkozáson keresztül.


Folytatás!

Dohányos János. Hol van megírva c. könyvéből

KIK KAPHATNAK SZENT LELKET? (Előző hetekben megosztottuk az a, b, c, szakaszt, most pedig a d és az e-t részek következnek.)

d,  Az istenfélő kegyes emberek:

- És a te jó lelkedet adád nékik, (Izráel népének).      Nehémiás 9:20

-  Akiket betöltöttem a bölcsesség lelkével.      2 Mózes 28: 3

- A fáraó mondta Józsefről: Találhatnánk - e ehhez hasonló férfit, kiben az Isten lelke van?     1 Mózes 41: 38-44

- És betöltöm őt, Isten lelkével.     2 Mózes 31:3

- Akkor leszálla az Úr a felhőben, és szóla néki, és elszakaszta abból a lélekből.      4 Mózes 11: 25-26

- Kálebben más lélek volt, mint a többi kémben:       4Mózes 11: 25-26

- Vedd melléd Józsuét, a Nun fiát, a férfiút, akiben lélek van.      4 Mózes 27:18

-Józsué a Nun fia, pedig beteljesedék a bölcsességnek lelkével.      5 Mózes 34: 9

- És az Úrnak lelke vala ő rajta.       Bírák könyve 3:10

- Az Úrnak lelke megszállta Gedeont.      Bírák 6:34

- Jeftén pedig lőn az Úrnak lelke.       Bírák 11: 29

- És kezdé az Úrnak lelke őt indítani.       Bírák 13: 25

- És felindítá az Úrnak lelke.       Bírák 14:6

- Akkor az Úrnak lelke reád fog szállani.      1 Sámuel 10:6

- És az Istennek lelke őreá szálla.      1 Sámuel 19:23

- Az Isten lelke Saul követeire szállott      1 Sámuel 19:20

- A Lélek pedig felindítá Amásiát.    1 Krónikák 12:18

- Jaházielre az Úrnak lelke szálla.   2 Krónikák 20:14

- És betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.  Lukács 1:15

- A Szent lélek száll tereád. Lukács 1:35

- Mária viselősnek találtaték a Szent Lélektől.    Máté 1:18

- Ami benne fogamzott, a Szent Lélektől van az.    Máté 1:20

- És betelék Erzsébet Szent Lélekkel.    Lukács 1:41

- És Zakariás beteljesedék Szent Lélekkel.     Lukács 1: 67

- És Szent Lélek vala ő rajta.     Lukács 2:25

- És ő a Lélek indíttatásából a templomba méne.   Lukács 2:27


e, Krisztust követő emberek.

- Kik a Szent Léleknek ellene nem igyekeznek.   ApCsel. 7:51

- Ellene káromlást nem szólnak.  Máté 12:31

- Kik hallgatják és beveszik az Igét.     ApCsel. 10:44

- Akik hisznek Jézusban.  ApCsel. 7:89

- Akik megtérnek és megkeresztelkednek.   ApCsel 2:37

- Akik imádkozva várják.  ApCsel 1:14

- Kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.   Róma 8:1

- Vajha az Úrnak minden népe próféta volna, hogy adná az Úr az Ő Lelkét ő beléjük.  4 Mózes 11: 29

-T eljesedjetek be Szent Lélekkel.    Efézus 5:18

- Vegyetek Szent Lelket! János 20:22

- Pénzen venni nem lehet.  ApCsel. 8:20

- Az apostolok kézrátétele által adatik a Szent lélek.   ApCsel. 8:18

-Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindannyian Jézus Krisztus nevében a bűnöknek bocsánatára, és veszitek a Szent lélek ajándékát.   ApCsel. 2:38

- Ád a ti mennyei Atyátok Szent lelket azoknak, akik tőle kérik.    Lukács 11:13

- Akik egyszer részesévé lettek a Szent Léleknek.   Zsidókhoz 6:4

- Az Úrnak lelke elragadá Filepet.     ApCsel. 8:39

- Szentlélekkel és Hittel teljes férfiú vala.   Csel. 11:24

- Agabus megjelenté  a lélek által.   ApCsel. 11:28

- Lelkem, amely rajtad nyugszik.    Ésaiás 59:21

- A Szent Lélek is, kit Isten adott azoknak, aki néki engednek.    ApCsel. 5:32

- A tanítványok pedig betelének örömmel és Szent Lélekkel.    ApCsel. 13:52

- Mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, ki adatott nekünk.    Róma 5:5

- Az Isten lélek zálogát adta szívünkbe.  2 Korintus 1:22

- Mert maga a lélkéből adott minékünk.   1 János 4:13

- Leszálla a szent Lélek mindazokra, akik hallgatják vala Pétert.      ApCsel 10:14

- A rád bízott drága kincset őrízd meg a Szent lélek által.    2 Timótheus 1:14

- Kibocsátotta az Isten az Ő Lelkét a ti szívetekbe.     Galata 4:6

- Aki, a lelket szolgáltatja néktek.   Galata 3:5

- Nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak lelkét kaptátok.     Róma 8:15

- És néktek kenetetek van a Szent lélektől, mindent tudtok.    1 János 2:20

- Ha ugyan az Isten lelke lakik bennetek, akiben pedig nincsen Krisztus lelke, az nem az Övé.  Róma 8:9

- Ha annak lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust.     Róma 8:11

- De megmosattatok, de megszenteltettetek, és megigazíttattatok az Úr Jézus nevében, és a mi Istenünk lelke által.    1 Korinthus 6:11

- Az Isten lelke a bennetek.   1 Korinthus 3:16

- Az Ő te bennetek lakozó lelke.    Róma 8:11

- A ti testetek bennetek lakozó Szent Léleknek temploma.      1 Korinthus 6:19

- Adta nékik a Szent Lelket, a megtért pogányoknak.   ApCsel. 15:8

- A Krisztusnak Ő benne lévő lelke  .    1 Péter 1:11

- Könyörögtek értük, hogy vegyenek Szent lelket.   ApCsel. 8:15

- Adjon néktek bölcsességnek és kijelenésnek lelkét.    Ef.1:17



More Articles ...

  1. A Szent Szellemről
  2. Pünkösd
  3. Dohányos János: hol van megírva könyvből
  4. Tegyél egy 180 fokos fordulatot
  5. Mondj le a jóról a másik javára
Page 10 of 16